Minden évadnak megvan a maga divatja az új sorozatok terén, idén pedig a párkapcsolati sitcom lett az. Az FX már elvitte a nyertes helyet a You’re the worsttel, de próbálkozóból nincs hiány mögöttük. És akkor még örüljünk, hogy a How I met your father el sem indult.
Az A to Z-t és a Manhattan Love Storyt nem egy nap indítja egymás ellen az NBC és az ABC, de mivel ugyanúgy romantikus, párkapcsolati sitcomnak szánják őket, kézenfekvő volt, hogy kicsit egymással összeeresztve nézzük meg őket.
Két mondatban az alapsztorik: Andrew lés Zelda esetében adott, hogy összejönnek, mert ezt megtudjuk a narrátorunktól, de nyilván addig rögös úton jutunk majd el. Andrew az örök romantikus, Zelda (aki pont Anyu volt a HIMYMben, de a párhuzamról kicsit később) meg a cinikus, kicsit óvatos figuránk. Egymás melletti épületben dolgoznak, egymásnak teremtették őket, mi baj lehet?!
A másik oldalon van Dana és Peter, akiknek halljuk a belső gondolatait. Peter „tipikus férfi”, csak a mellek és a dugás érdekli, Dana pedig nem tudja, hogy működnek az okostelefonok, úgy hatnak rá a táskák, mint Peterre a mellek, és minden bizonnyal neurotikus. Kényszerből vállalják el a vakrandit (Dana korábbi egyetemi lakótársának a férjének a tesója Peter...), ami után persze Peter tovább játssza a nagymenő macsót, Dana meg ettől ledobja majd a bugyit.
Vagyis Manhattanben Peter a domináns fél, Los Angelesben viszont Zelda lesz az, akinek egy édes kis romantikus oldalán kell hoznia a komolyabb felet és irányítani a történet folyamát.
Egyik sztori sem hú de eredeti (Dana tompítja és emberibbé teszi majd Petert, Andrew meg ledönti Zelda védőfalait), túl sokat a kötelező mellékszereplőktől sem kaptunk, viszont egyúttal megütött a felismerés, hogy a fickó legjobb barátja csak és kizárólag egy szakállas srác lehet (a You’re the worstig visszamenve mindháromra igaz ez…). Mindkét sorozat esetében remekül sikerült színészeket válogatni, akik között tökéletes a kémia, de ez sajnos nem mindkettőnél elég.
Jake McDorman sokat javít azon, hogy a semennyire sem kedvelhető Petert ne akarjuk egyből feldarabolni, Analigh Tipton pedig ideális a naiv, übercuki vidéki lány szerepére, de annyira klisés a karaktere, mint Peteré, úgyhogy nincs nagyon hova menekülni. Márpedig, ha nem kedveljük őket (egyelőre nincs miért), nehéz lesz ragaszkodni ehhez a heti 20 perchez. De ha Peter kicsit emberibb lesz a folytatásban, nincs halálra ítélve a dolog, bár a belső gondolatok kivetülésén is lehetne kicsit vágni, mert néha nagyon sok.
A HIMYM nemcsak Anyuban köszön vissza LA-ben. Andrew lényegében Ted, de tényleg, klónozták, csak másképp néz ki, még narrátorunk is van, aki legalább nem a főhős idősebb kiadása, Zelda meg igazából a korai Robin – karrier a középpontban, nem bízik, és hamar ellöki magától a másikat, mert fél. De pont a között menetrend miatt lehet érdekes, mert bár 98 százalék, hogy a 8 hónap végén összejönnek, de mi van, ha nem? És utána sem biztos, hogy a házasság jön, lehet akár egy új párral folytatni, mint a True Detective. Kérdés persze, hogy a Bad Judge felvezetésével eljut-e majd addig a széria.
