Az egészen nézhető guilty pleasure-ből meglepően élvezetes dramedyvé avanzsált Nashville visszatért a harmadik évadra – és itt egy nagy sóhaj következik. Mert anno a második évad adott némi okot a reményre, hogy a készítők kilépnek kicsit a komfortzónájukból és ha nem is hagynak minden klisét hátra, de egy olyan világba kalauzolják a nézőket, amit közelebb érezhetnek magukhoz. Ehhez képest nagyjából minden úgy történt, mintha a Bődületesen Nagy Klisékönyvből ollózták volna a részt, ráadásul szinte az összes karakter átment totál elmeháborodottba.
Mondjuk a dolog valamennyire azért visszavezet az előző évadzáróhoz, Deacon már akkor okot adott a szemöldökráncolásra, amikor rohant megkérni Élete Nőjének kezét, miután ebben egy határozottabb férfi megelőzte. De azt a faszkodást, amit Rayna erre művelt, tényleg nem értem. Oké, közös múlt, közös gyerek, érzelmek, de azért többnyire minden ember életében eljön az a pont, amikor rájön, hogy már felnőtt, és ennek megfelelő döntéseket kéne hoznia. Hogy ez fáj? Hát ilyen szar az élet, gyerekek.
Scarlettnél még betudom, hogy fiatal, ezért gondolta azt, hogy ha elfut a problémái elől, akkor azok meg vannak oldva. Jól van, lehet, hogy nála ez volt az a tapasztalat, ami által ráébredt, hogy ez nem így működik sajnos. Ezzel együtt valószínűleg arra is rájött, hogy van ez az internet nevű dolog, azon meg az a Youtube micsoda. Mindegy is, lapozzunk.
És Juliette. Juliette az a karakter, akibe talán a legtöbbször rúgtak bele az írók a korábbi két évad során, és ezzel párhuzamosan én megtanultam csodálni, hogy mekkora erő lakozik benne. Most viszont olyan összeomlást produkált az Avery-vel történt szakítás miatt, amilyet még az anyja halálakor sem. Ez az egész pedig azért dühítő egy kicsit – az out of character-en túl –, mert rátenném a fele királynőségemet, hogy idővel megint össze fognak jönni. Vihar egy pohár vízben.
Amúgy pedig az epizód tele volt flashback-ekkel, amit hol érthetően fűztek bele a történetbe, hol meg olyan bénán, hogy teljesen elvesztettem a fonalat. Vagy azért maradtam le, mert hidegen hagyott, ki tudja? Az egyetlen nem ilyen halál unalmas momentum a meleg cowboy és a neje, bár aki nem látta a részt, annak sem lesz túl meglepő: igen, a tévések megzsarolták őket, vagy folytatják a műsort, vagy ó jaj, mindenki megtudja, hogy Will a saját térfelén játszik. Így utólag belátom: lehet csak nekem tűnt ez érdekesebbnek a többinél.
Akárhogy is, ez az évad most megint messziről indul, de van a készítőknek 22 részük, hogy felépítsenek valami értelmeset. Pénzük ugyan kevesebb lesz rá, de hátha pont emiatt fektetnek majd több energiát a sztoriba. Szóval majd kiderül, innen szép nyerni!
