Komolyan meg kellene fontolni, hogy Michael Baynek egy zsák krumpli áránál egy fillérrel is többet adjon bárki is, mert ha faszikám meg van szorulva, akkor menten tud kreatív lenni - lásd a Pain and Gain című rendezését, és a The Last Ship elő évadát, amit producerként jegyzett, és még tévés költségvetés szintjén is rettentő olcsó produkciónak számít. Ilyenkor Bay kénytelen gondolkodni, jó színészeket keríteni, és dolgozni, nem elég csak felállítani a kamerát és "majd megoldjuk valami trükkel!" otthagyni a stábot, mint Szent Pál az oláhokat. Spoileresek leszünk.

A The Last Ship az utolsó (?) óceánon járó hajó története, ami egy Vörös Halálként emlegetett vírus elterjedése utáni időszakban

• szeli a habokat
• és a közben a fedélzetén tartózkodó orvoscsapat igyekszik megtalálni a lakosságot módszeresen pusztító kór ellenszerét.

Persze, ha ez ilyen flottul menne, nem kéne tíz rész neki, meg egy újabb évad, ELLENSZERT két nap alatt lehet fejleszteni, minisorozatban meg lehet csinálni az egészet szépen, így újabbnál újabb akadályok gördülnek a romboló és legénysége elé hogy egy ilyen fasza képzavarral éljünk, orosz ellenség, vízhiány, üzemanyaghiány, amit akartok. Az évad nagy része sötét volt, bár az egyes epizódok, vagy átívelő szálak esetén a hosszabb felvonások végére mindig oda lyukadtunk ki, hogy bármennyire is szar a helyzet, lehetne sokkal szarabb is, és melózni kell, hogy a baltaállú orvosasszony előállhasson végre a GYÓGYMÓDDAL.

Az utolsó két részre aztán a hajó mellé bejött a szárazföld is helyszínnek, jóhogy a kapitány családja túlélt, és perszehogy van rádiójuk, ami naná, hogy működik - az ilyen dolgokon nem szabad fennakadni, valahogy össze kellett hozni Chandler parancsnokot a családjával, ha már nem dugta meg a dokicsajt. A szárazföld, és az ott kialakult helyzet azonban csak elsőre idilli, az Alfre Woodward vezette túlélők tulajdonképpen náci tömeggyilkosok, akik a betegeket valami cucc beadásával nagyüzemi módszerekkel nyírják ki, majd a holttesteket fűtőanyagnak használják, és oda a hajó is, és Chandler is magára maradt - mínusz az asszony, ő nem bírta ki, míg megérkezik a GYÓGYHATÁSÚ KÉSZÍTMÉNNYEL -  szóval nagyon depis lett az évadzáró.

Ha eltekintünk a már említett faszságoktól, és attól, hogy a nácik rémesen ostobák (miért emberrel fűtesz, ha van fa is?), akkor kifejezetten jól összerakott évadzáró volt ez, feszült, izgalmas, egy jó nagy wtf-pillanattal, és pár kiszámítható csavarral, viszont a következő évad első két részére elég történetszállal, szóval bennem nem maradt hiányérzet, simán 4,5 pont az 5-ből.