A midseason azért jó, mert a network tévék ki tudják próbálni azokat a sorozatokat, amikben annyira azért nem bíztak, hogy már ősszel műsorba küldjék őket. "Akkor ide kerülnek a szarok!" kiálthat fel az egyszeri tévénéző, de persze ez messze áll a valóságtól, mert a Grace klinika is így kezdte például, és mi lett belőle. Na, a Crisis, azaz április 2-től nálunk a Foxon Krízis néven futó NBC-sorozat nem lesz ilyen, mert ez tényleg elég tré lett. SPOILERESEK LESZÜNK.

Pedig volt benne kakaó, legalábbis az alapsztoriban, miszerint egy osztálykirándulásra induló gimis csoportot elrabolnak Kurva Geci Emberek, és ugye ha csak 23 mexikói takarítónő gyereke ülne a buszon, akkor nem lenne sorozat belőle, mert kit érdekelnek, de úgy, hogy washintgoni potentátok és az elnök csemetéje is a járművön van, így kiemelt fontosságú ügy lesz belőle. Ez ugye nem hangzik rosszul, kiváló összeesküvéses baszt lehet belőle írni beépítettnek tűnő, de nem az gyanúsemberrel, az elnök fiába szerelmes tinilánnyal, akinek levágják a fülét, vagy mittudomén.

Kár, hogy a karaktereket egy csorba szabászollóval vágták ki rossz minőségű papundekli papírból és agyonhasznált zsírkrétával skiccelték fel a szálakat, így messziről üvölt, mikor mi fog történni, sejthető, hogy akiről azt hisszük, hogy rendes ember az nem lesz az, és perszehogy egy dagi kisfiú és egy félhalott ügynök ússza meg az emberrablást. Ami a legjobban bosszant a kliséhalomban, hogy nem érdekel egy karakter sem, legfeljebb a Gillian Anderson alakította üzletasszony, de ő meg azért zavaró, mert még ebből a hulladék szerepből is ki tud hozni valami érdekeset, így a többi színésznek látszó ember biodíszlet lesz a pilot 14. percére.

A főszereplő Rachael Taylorról már többször kiderült, hogy nem tud játszani (Charlie angyalai 2.0, 666 Park Aveniue), jócsaj faktornak meg nem elég jócsaj, a félig nyitott szájjal rohangálás viszont max. Kerry Washingtonnak áll jól, de neki sem mindig. Delmot Mulroney, az egész összeesküvést kiagyaló, megkeseredett ex-CIA-ügynököt hozza, nagyjából olyan meggyőződéssel, mint ahogy én alakítanám a jobboldali szavazót egy Jobbik-kampányfilmben. A Crisis lapos, unalmas, rosszul megírt és eljátszott történetéből nekünk egy óra is bőven sok volt.