Nagyon úgy tűnik, hogy az NBC Dracula sorozata nem éri meg a második évadot. Az utolsó részt január végén vetítették le az Egyesült Államokban, azóta pedig semmi hír a folytatásról, a színészeket pedig szép lassan elszipkázzák más produkciók. Pedig egyáltalán nem maradt le sokkal mondjuk a Hannibal beteg világa mögött és volt benne vér meg szex is rendesen. Úgy néz ki ez sem volt elég, ezért a rajongók petíciót indítottak a Magyarországon forgott műsorért, mi pedig megpróbáljuk összefoglalni, hogy miért a Dracula az utóbbi évek egyik legszerencsétlenebb tévés fekete báránya. Figyelem, néhol akadnak ám spoilerek (no shit, Sherlock)!

Az első rész láttán sixx is húzta a száját, nem véletlenül: Drakulából tényleg egy amerikai playboyt csináltak, aki a viktoriánus Angliában próbál titokzatos iparmágnást játszani. Ez valószínűleg a Drakula-puristáknak bőven elég indok arra, hogy jó messziről elkerüljék az egész sorozatot, de nem csak ez ártott a produkciónak.

• 2013-ra elkapcsolási faktor lett minden, amiben vámpírok vannak
• meg úgy alapvetően kezdett unalmassá válni már a fantasy téma
• Rhys Meyers ide vagy oda, egyszerűen hiányzik belőle a star power
• nehezen tudnak vele azonosulni az amerikaiak
• az NBC már az elején sem adott esélyt a sorozat sikerének
• ráadásul a történet is csak lassan indul be

A Twilight-filmek voltak az első övön aluli ütések a műfajnak és talán így 2014-ben fölösleges ecsetelni miért. Aztán jött az HBO saját próbálkozása, de én már a harmadik évad elején feladtam a Sookie utáni vágyakozást a True Bloodban. A Vámpírnaplókról nem tudok nyilatkozni, de gondolom abban is dugnak rendesen a szexi vérszívók. Mind a három filmes/tévés franchise 2008-2009-ben indult és ezek közül csak az Alkonyatot fejezték be két évvel ezelőtt, azt is úgy, hogy a Lionsgate már a rebootoláson is elgondolkozott.

Ilyen körülmények között alapból öngyilkosság újabb vámpíros sorozatot indítani pláne, ha az egész műfaj alapvetésének, Drakulának az újratervezéséről beszélünk. Arról nem is beszélve, hogy ennek az egésznek mi lett a következménye. Grimm, Being Human, Egyszer volt, hol nem volt vagy az Elveszett lány csak pár név az utóbbi évek sorozatos fantasydömpingjéből. És még nem is beszéltünk a zombikról. Ráadásul a bemutatás időpontja pont az a 2013-as év lett, amiről sokan, sokszor elmondták, hogy a sci-fi éve, közben a csapból meg a szuperhősök folynak.

Emiatt egy csomó embert nem érdekelt, hogy a Draculában a címszereplőn kívül sokáig alig van vérszívó, az egész az ipari forradalom idején játszódik Londonban és maga a vámpírlét tényleg csak egy extra pluszt jelent a történetnek.

A Dracula alapvetően három központi elemre épül:

• Alexander Grayson (vagyis Drakula) gazdasági, politikai és ipari térnyerése Angliában
• a Sárkányrend és a vámpírok háttérben lappangó ellentéte jó adag bosszúval keveredve
• szerelmi szálak, naná

Nagyon hamar le kell szögezni, hogy a három felsorolt pont közül az első, ami a sorozat legnagyobb erőssége. Nem nagyon jut eszembe még egy olyan sorozat, ahol a fantasy elemeket ilyen ötletesen keverték volna a politikai áskálódással. Megérkezik Angliába egy titokzatos amerikai iparmágnás, aki egy egészen új technológiával próbálja lenullázni az olajba egyre nagyobb pénzeket fektető energiapiaci szereplőket. Persze ezek a vállalkozók nagy részben a Sárkányrend tagjai is, akik ellen örök bosszút és pusztulást fogadott Drakula.

Így egyszerre több szinten folyik a háttérhatalom szétverése, egyrészről gazdasági úton, másrészről magánéleti áskálódással, harmadrészről pedig a Sárkányrend-vámpírok ellentéttel. A három egymásba kapcsolásával pedig olyan szövevényes történetet kapunk, amiben a tényleg egészen meglepő csavarok mellett iszonyatosan nagy figyelmet fordítottak a karakterek interakciójára és az ebből következő karakerfejlődésre.

• remek szereposztás
• a politikai vonal eszméletlenül jól működik Drakula személyiségével
• pont annyira brutális, mint amit elvárunk tőle
• a viktoriánus Anglia (ami valójában Magyarország, de hagyjuk) még mindig egy bántóan kiaknázatlan téma
• ügyesen felépített karakterfejlődések sora mindössze tíz rész alatt
• Drakula igyekezete, hogy minél emberibb maradhasson, nagyobb mélységet ad a karakternek

Persze muszáj valami villantani a vámpírkodásból is, de Drakula egyáltalán nem élvezi, hogy halott (bocs). Csak muszájból szívja ki valami szerencsétlen nyakát, kivéve ha konkrétan meg akar ölni valakit. Közben Abraham Van Helsing tudóssal (erről még később) azon kísérleteznek, hogy Grayson kimehessen a napfényre anélkül, hogy lerohadna az arca. Nagyjából ennyi, van néha egy kis öldöklés meg vámpírvadászat, de szó sincs arról, hogy

Jonathan Rhys Meyers vércseppeket könnyezne bánatában. Helyette inkább butára issza magát és vagy sokadjára levarrja a kilétét még csak nem is sejtő bögyös vámpírvadászt vagy leugrik sörözni este az utcára, ami az ő esetében egy szerencsétlen nő halálra harapdálását jelenti.

A végén mindenképpen érdemes szót ejteni a szereposztásról. Bárki bármit mond, Jonathan Rhys Meyers állati jó Drakula, de inkább Alexander Grayson. A forgatást nehezítő alkoholizmusa remekül állt a holtsápadt, bevérzett szemű vámpírnak. Lehet, hogy a piálás miatt tűnt úgy, hogy fogalma sincs pontosan hol van, ez a képernyőn egészen máshogy jött le. Dracula egy igazi passzív-agresszív ragadozó, aki hol a sármjával manipulál, hol a legkülönbözőbb módszerekkel fenyeget, de az egész egyszerűen kizárt, hogy ne érje el az éppen aktuális célját. A szerelmi szála pedig úgyis végig hitelesnek tűnik, hogy túl mély érzelmeket nem keltett bennem tíz rész után sem. Szót kell még ejteni két társáról is, az Abraham Van Helsineget alakító német Thomas Kretschmannról illetve Renfieldről, Drakula jobbkezéről.

Kretschmannt nemrégiben a Marvel szerződtette le hosszabb időre, nem véletlenül. Az alapvetően vámpírvadász Van Helsing itt egy tudóst játszik, aki kizárólag a bosszúvágy miatt szövetkezik az általa végletekig megvetett Drakulával. Kettőjük nem túl jó viszonya magasan a sorozat legjobb pillanatai közé tartozik és egész évadon át fenntartják azt az érzést, hogy itt valaki egyszer hátbaszúrja a másikat, miközben egymás nélkül nem mennek semmire. Renfield még nála is izgalmasabb, én konkrétan meg vagyok arról győződve, hogy Nonso Anozie per pillanat az egyik legjobb színész, akivel bármilyen mellékszerepet el lehet adni, elég csak a Trónok harcára vagy a Végjátékra gondolni. Egy pohár sört teszek arra, hogy a nagyok ligájába való belépőt jelentő kötelező szuperhősös szerepek közül ő kapja majd Wilson Fisk karakterét egy Pókember-film vagy majd a Fenegyerek-sorozatban. Renfield Drakula szerethető társa, akinek mindig a piszkos munka elvégzése vagy a főnöke balfaszkodása utáni takarítás marad, pedig sokkal nagyobb potenciál rejlik benne. Hűsége megingathatatlan, ráadásul feketeként rendesen kilóg a viktoriánus környezetből, de ő erre csak pluszban rájátszik azzal, hogy nagyobb gentleman még a brit nemeseknél is.

Megvannak a maga hibái a Draculának, de egyik sem olyan, amiért el kéne kaszálni a sorozatot. Alapból a sokkal látványosabb Grimm utáni műsorsávban pörgették egy olyan napon, ami általában a hét legalacsonyabb nézettségét hozza. A leszbikus szál teljesen fölösleges, a kegyetlen vámpírvadász nő inkább csak egy csinos dekoltázs, mint érzéketlen gyilkológép és a legtöbb szerepet kapó magyar színész (Bányai Miklós) pont a leggyengébb fiigura az összes közül.

Ettől még az NBC valószínűleg szkippeli a második évadot, mert a Dracula nem hozza a számokat. Állati nagy kár érte, mert miközben a True Bloodban már franc se tudja kinek a farka van Sookie-ban, addig itt tényleg egy komoly és minden részletében komplex történetről van szó. Mi történt Drakulával mielőtt felélesztették? Miért jött létre a Sárkányrend? Mi a helyzet Ilonával, Drakula örök szerelmével és a rá tökéletesen hasonlító Minával? Mit csinál Van Helsing most, hogy végre - nem is akármilyen - bosszút állt a Sárkányrend vezetőjén? Na, és Harker? Lehet soha az életben nem tudjuk meg, ezzel pedig a modern kor legjobb Drakula-adaptációjától foszt meg minket az NBC, amit aztán pár évvel később fedez fel majd magának sok ember egy nyári gyorsdarálás során. Kár lenne érte, na.