A magyar kereskedelmi televíziózás történetében soha nem tapasztalt gyűlölethullám közepette indult útjára a Való Világ hatodik szériája. Hihetetlen, milyen érzelmeket képes felkorbácsolni a műsor, tessék csak nézni:

Ez csak a jéghegy csúcsa, a magyar hírportálok, és a VV6-ról hírt adó oldalak kommentelhető cikkei mind ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokkal bővültek, melyeknek száma (szintán nem túl meglepően) simán meghaladja egy sima hírposzt, kritika, véleménycikk vagy glossza alatt olvasható hozzászólásokét. Az is kommenteli, aki nem nézi, annak is megvan a véleménye róla, akinek nincs tévéje, és természetesen mint mindenbe, ezekbe a beszélgetésekbe vagy üzengetésekbe is beszűrődik a politika, a kommentelő anyagi helyzete, a kilátástalanság no meg a komenista zsidók, mert azokat kihagyni ilyen dzsemboriból nem lehet.

Mindezt egy tévéműsor miatt.

Nem az utcán üzekednek az egybites szereplők, nem egy villamos ablakait zúzzák be, nem autókat borogatnak vagy kukákat gyújtogatnak, szobrot döntenek vagy cigányokat ölnek egy faluban, hanem egy zárt környezetben üvöltöznek, isznak, dug(ná)nak, és mindezt egy kereskedelmi televízió, ami abból csinál pénzt, hogy a műsor alatti reklámokat eladja, műsorra tűzi. A kedves kommentelők, meg ha azt akarják, hogy mindez ne legyen, hogy a rohadszemétzsidókomcsiliberál kereskedelmi tévé ne kereshessen pénzt ezzel a tevékenységgel, akkor vegyék elő a távkapcsolót, és (figyelem) kapcsoljanak el a csatornáról. Sőt, ne is kapcsoljanak oda. És majd ezt elegen tetszenek megcsinálni, akkor nem lesz ilyen műsor.

Nem a VV6 tehet arról, hogy valakinek nem jött be az élet, nem az agyhalott Gyúrós VV Józsi bűne, hogy bedőlt a bankhitel, és nem, nem VV "500 faszival voltam" Charlotte okolható azért sem, hogy a komenistákat még mindig nem sikerült kiirtani a közéletből. A kommentelők dühe, a tilccsákbe jellegű megjegyzések, illetve a valós vagy vélt szellemi, erkölcsi (végül is, bármilyen) fölény birtokában odabaszott félmondatok pl. "nincs tévém, de ha lenne sem nézném" pontosan olyan nevetségesek, mint maga a VV6.

Mi a különbség az 500 hódítást hazudó, ribanckodó szereplő vagy az autizmust imitáló, de nyilvánvalóan felvett szerepet játszó játékos illetve a nekik gázkamrát, robbantást, kőbányát kívánó kommentelők között? Semmi, az. Nincs itt semmiféle erkölcsi fölény a másik oldalon sem, és aki azon sír, hogy a műsor miatt majd a gyereke olyan lesz, mint a VV6 szereplői, az gondolja végig, hogy mit mondott, és a gyereke nevelését ne bízza a tévére. Ha az a bajuk a kedves kommentelőknek, hogy ezek több pénzt kereshetnek a semmittevéssel, mint ő kemény munkával, akkor mondjon fel jelentkezzen a műsorba, a lehetőség előtte is ott áll. A lottónyertestől sem sajnáljuk a pénzt, pedig nem tett többet érte, mint a VV6 játékosai.

Félreértés ne essék, nem tekintem követendő példának azt, amit a VV6 szereplői csinálnak. Az idei felhozatal valóban sokkal alpáribb, extrovertáltabb, exhibicionistább és gyökerebb, mint az eddigi öt évadé volt. Mindez annak köszönhető, hogy az ingerküszöbünk az elmúlt években megemelkedett. Ha a tévét néző lakosság nagy részének az lenne a szórakoztatás non plus ultrája, hogy szakállas filozófusok ülnek egy asztal mellett és az élet nagy kérdéseiről beszélgetnek hat órában, akkor azt néznék, annak lenne 16 százalékos közönségaránya 18-49-ben, és arra adnának el reklámot a kertévék. A nézettségi adatok nem ezt mutatják.

Márpedig a kereskedelmi tévéket semmi más nem érdekli, csak az, hogy a lehető legkisebb anyagi ráfordítással a lehető legnagyobb nézettséget, így a legtöbb pénzt hozzák ki az adott műsorból. És addig, míg a VV6-ot ennyien nézik, a berzenkedésnek nem sok értelme van, hiszen a negatív reklám is reklám. Sőt, kifejezetten kontraproduktív, hiszen könnyen elképzelhető, hogy az, akinek esze ágában nem lett volna belenézni a műsorba, az is bele fog, csak azért, mert azt tetszettek írni róla, hogy szar.

A VV6 egy szórakoztatónak szánt tévéműsor, és nem több. Egy trashreality, egy ócska műsor, amit a világ minden részén tudnak a helyén kezelni. A németeknél vagy amerikaiaknál sokadik évfolyamát tapossa a Big Brother, de ott nem szokás a beköltözők halálát kívánni, a nézők tisztában vannak azzal, hogy amit néznek az mennyit ér. Sokan azért nézik ezeket a műsorokat, hogy megnyugtassák saját magukat és családjukat, hogy ők nem olyanok, mint akiket a tévében látnak. Mások azért, hogy röhögjenek egy sort az agyhalott versenyzőkön, és egy órán át kiürítsék az agyukat. Akinek meg nem tetszik, és nem érdekli, az ne nézze. De a halálát a villába beköltöző játékosoknak ne kívánja, azzal nem lesz különb Gyúrós Józsinál, sőt.