Van az úgy, hogy egyszerre két embernek tök ugyanaz jut eszébe, mondjuk ha én most arra gondolok, hogy de szívesen ennék egy adag töltött káposztát, tuti van legalább még egy olyan személy a földkerekségen, akinek pont ez jutott eszébe. Ha mindezt leírom, teszem azt a Facebookra, és nem sokkal később az a másik éhes alak is beírja ugyanezt, eszem ágában nem lenne plágiumot kiáltani. Nem ragozom, miért.

Amikor viszont egy ismert jobboldali konteóbajnok, a Globalobüntiben és a Háború a nemzet ellen könyvek szerzője, az alig mérsékelten antiszemita Bogár László az Indexet nem igazán szívelő Magyar Hírlapban egy olyan cikket jelentet meg, amiben nemcsak gondolatokat, hanem konkrét mondatokat is átvesz egy Index-cikkből, na akkor megjelenik előttünk a plágiumon kapott egykori köztársasági elnök teli szájjal röhögő szelleme.

Index:

http://index.hu/gazdasag/2013/12/24/papa/

November végén megjelent Evangeli Gaudium kezdetű apostoli buzdításában elítélte azt a gazdasági felfogást, amely szerint a jólét magától „leszivárogna" a társadalom legalsóbb rétegeihez. Ferenc a visszakézből kommunistázó kritikákra reagálva azt mondta, írásában nincs semmi, ami az egyház társadalmi ügyekben vallott elveivel ellentétes lenne, egyúttal hibásnak nevezte a marxista ideológiát.

A pápa szerint viszont azok az ideológiák, amelyek a beavatkozás mentes szabad piactól várják a társadalmi igazságosság megteremtését, naivan bíznak a hatalmat bíró gazdasági elitekben, pedig valójában egyáltalán nem igaz, hogy az ilyen rendszerekben mindenki automatikusan jól járna. Ferenc azt mondta, a szabadpiaci elvek azt ígérték, hogy „ha a pohár tele lesz, akkor kicsordul belőle valami a szegényeknek is", de ezzel szemben a valóságban csak annyi történt, hogy amikor a pohár megtelt volna, varázsütésre mindig megnőtt, és végül semmi nem jutott a szegényeknek.

Magyar Hírlap:

http://magyarhirlap.hu/a-papak-es-a-kapitalizmus

És végül Ferenc pápa közelmúltban megjelent Evangeli Gaudium kezdetű enciklikájában már egyértelműen elvetette és elítélte azt a gazdasági felfogást, amely szerint a jólét magától „leszivárogna" a társadalom legalsóbb rétegeihez.

A pápa szerint azok az ideológiák, amelyek a minden beavatkozástól mentes, „szabad" piactól várják a társadalmi igazságosság megteremtését, naivan bíznak a hatalmat bíró gazdasági elitekben, pedig valójában egyáltalán nem igaz, hogy az ilyen rendszerekben mindenki automatikusan jól járna. Ferenc azt írja, hogy a szabad piaci elvek azt ígérték, „ha a pohár tele lesz, akkor kicsordul belőle valami a szegényeknek is", ezzel szemben a valóságban csak annyi történt, hogy amikor a pohár megtelt volna, mindig megnőtt, és végül semmi nem jutott a szegényeknek.