A Variety egyik írója foglalkozott a Showtime kémdrámájának egykori sikerével és az azt követő hanyatlásával és végül arra jutott, hogy a Homeland azért volt jó, mert csak rövidtávra tervezték, mert az első évados, Carrie és Brody közti macska-egér játszmába beletoltak mindent, amit a második évadra már nem tudtak hova fokozni, így lett egy sima, mezei kémjátszma a sorozatból. Persze ettől még nem kell temetni, mert ez a harmadik évad egész ígéretesnek tűnik, és bőven van még hátra a záró részig, így csak bízni tudunk abban, hogy van még annyi kakaó, mersz, ötlet, faszaság a sorozatban, mint az a csavar, amivel a harmadik évad negyedik részének a végén leptek meg minket a készítők. (Ezt a poént nem spoilerezzük el!)

Amúgy is a negyedik évad már be van rendelve, szóval tényleg a zsolozsmázás maradt, hogy visszatérjenek a régi feszült pillanatok, senki ne bízzon senkiben, Brody robbantson, vagy ne, de ne legyen megint minden még egyszer eladva, jól elnyújtva, mint ahogy az történt a második évadban. Az első szezonban megkapott drámaözön a másodikra csúnyán megkopott azzal, hogy Brodynak nem kellett Carrie felé megjátszania magát. A harmadik évad egyik legnagyobb problémája, egyrészt a néputálatnak örvendő Dana Brody tinilázadása, ami később csak-csak fontos lesz, elvégre a készítők azt ígérték, hogy nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az apa-lánya konfliktusra, és innen ered a második fő probléma, hogy Nicholas Brody hanyagolva van, Venezuelában lövi magát herkával, és annyi. Egyelőre totál homály, de majd csak kitisztul, hogy hol, hogyan és mikor érnek össze a szálak. És ha innen nézzük, akkor sűrű, izgalmas, feszült hat résznek nézhetünk elébe.