A tavalyi év legnyálasabb nyomozós természetfeletti drámája (ne röhögjetek!) visszatér, méghozzá nagyjából ugyanazzal a minőséggel, csak kevesebb nyállal, és sötétebb, picit komolyabb sztorival. Vagy inkább komolyabbnak szánt. A recept továbbra is érthetetlen, de a sorozat immár a második évadot tapossa, úgyhogy jár neki egy apró, elismerő biccentés. Én nem hittem volna, hogy ez a sorozat, ezzel a recepttel és felállással megússza a kaszát.

Az évad végén erős cliffhangerrel hagytak ott minket, és azt szépen, fokozatosan sikerül feloldani. Sőt, élvezhetően sikerül feloldani. Még én is meglepődtem, de a végén éreztem, hogy az egymásra dobált kliséhalmaz sztorielemek ellenére is élveztem a részt, pedig hát klisé, az volt bőven. Viszont az eddig elmaradhatatlan, minden részben párkapcsolati dráma és lelki válság vonalat fogták, és kikúrták az ablakon. Pacsi a készítőknek.

Amire viszont nem tudok pacsit adni: az amnézia. Arra húztam a számat. Amikor az egyik főszereplő hirtelen amnéziát növeszt, annál idegesítőbb sztorivonalat 2013-ban már nehezen tudok elképzelni. Ne már, most tényleg? Tényleg? És pedig itt ez van: az évadzáróban elkapják az egyik főhőst, a szünetben a jelek szerint átmosták az agyát, megfixálták tökéletes gyilkológépnek, oszt' most gyilkol a kormánynak. Ugye, hogy milyen csudálatos, eredeti megoldás?

Szegény Vincenten már most látszik, hogy nem lesz azért annyira tartós az amnéziája, ugyanis elkezdtek felbugyogni benne az érzések a főhősnő iránt - remélem ez nem azt jelenti, hogy a nyálcsökkentés csak ideiglenes lépés, addig tart, ameddig az amnézia, mert akkor mérges leszek. Picit rápedzegettek a titokzatos kormányügynökségre, a Muirfieldre, aminek örülök, mert túl sokáig volt az egész egy súlytalan szó. Jó-jó, vannak, meg néha lőnek és vadásznak, de ezenkívül jószerivel semmit nem tudtunk róluk. Úgy néz ki, ez most változik.

Szóval, mit hozott a Beauty and the Beast a visszatérésre? Ugyanazt, amit eddig, csak kicsit visszafogottabban. Aki eddig szerette, az most is szeretni fogja, aki eddig utálta, az nyugodtan utálja tovább. Nem erőltették meg magukat az írók de semmilyen szinten, egész egyszerűen leültek egy kávé mellé, feldobtak pár klisét, szépen kidolgozgatták, aztán hoztak egy évadnyitót, ami a sorozat eddigi minőségét figyelembe véve egy tiszteséges iparosmunka, és nem több. Mondjuk nem is kevesebb. A világot nem váltja meg, de nyolc óra meló után, az asszony mellett a kanapén pattogatott kukoricával, meg szódával elmegy.