“1956-ban egy országszerte elismert, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó szakorvos találkozott egy volt bárénekessel. Tíz évvel később publikálták tudományos kutatásuk eredményét, amely egy teljesen új világot nyitott az emberi szexualitás megértésében.” Így kezdődik a Showtime legújabb sorozata, a Masters of Sex. A híresen bevállalós kábelcsatorna ezúttal a szexről csinált sorozatot, így most elmondhatják magukról, hogy a részenként 3-4 pár pucér női mell nem csak hatásvadász nézőfogó eleme lesz a szériájuknak. A főszerepben Martin Sheen és Lizzy Caplan, mint William Masters és Virginia Johnson. A kritikusok elismerően fogadták a pilotot, a tovább után megnézzük mi is, milyen lett, a klikk után spoilerekkel.

Isten hozott az 50-es évek Amerikájában, a szexuális forradalom előtti évtizedben, ahol mindenki rohadtul illedelmes volt: a nők illedelmes kis ruhákat hordtak (hol van még a seggvillantó miniszoknya...), az emberek illedelmes zenéket hallgattak (de már itt a rock and roll a küszöbön, haha!), és illedelmesen, hálóruhában, a takaró alatt keféltek. Nincs ez másként Dr. Masters-szel sem: orvosként sorra kapja az elismeréseket, magánemberként pedig épp egy gyereket próbálnak a feleségével összehozni, a leghatékonyabb pozitúrában. A kis huncut doki azonban stikában egy mellékprojektbe fog, ami eleinte abban merül ki, hogy a szekrényből kukkolja a prostit és az ügyfelét, és stopperrel méri kinek meddig tart az orgazmusa. De amikor a ribi a szemébe vágja, hogy nem is ment el, csak színelte az egészet, ráadásul ilyet nem csak a prostik csinálnak, akkor szegény doki teljesen lefagy. Ekkor jön rá, hogy ezzel a dologgal megérné egy kicsit alaposaban is foglalkozni.

A pilot egy kicsit nehezen indult be, az első 10-15 percben még azon gondolkoztam, hogy fogom ezt az egy órát végigszenvedni. De aztán kezdett egyre érdekesebbé válni, és idővel rájöttem, nem csak érdekes, de intelligens is a sorozat. Ez persze még nem lenne elég az üdvösséghez, de szerencsére belép itt még egy tényező: a báj. Annyira aranyos, sőt, vicces, ahogy az egészet belengi a szemérmesség, a bénázások, gondolok itt olyanokra, mint például a szexjelenet, ahol a két kísérleti alanynak totál bedrótozva kell dugnia. És akkor még a dildóval egybeépített kameráról nem is beszéltem. Masters és Virginia is sokszor feszengenek, hiába a nyilvánvaló tudományos megközelítés, mégiscsak másokat kell nézniük, miközben azok maszturbálnak vagy kefélnek. És szerencsére ez a báj, az ártatlanság menti meg attól a sorozatot, hogy közönségessé vagy nevetségessé váljon. De azért a gyereket ne ültesd le elé, ettől még vastagon (vastagon, haha, érted!) 18 karikás.

Azt is hozzá kell tenni, hogy ugyan közel 60 évvel ezelőtt játszódik, mégis érint olyan témákat a szexualitásban, amik többé-kevésbé máig napirenden vannak. Nem véletlenül került szóba a megjátszott orgazmus, és az sem, hogyha egy nő szabadosabb a szexben, akkor mindjárt megkapja a ribanc jelzőt. Remek jelenet volt, amikor Masters és a főnöke először szembekerül egymással a kutatás miatt. Masters próbálja elmagyarázni, hogy ez a terület mennyire vakfolt a tudományban és hogy jelenleg csak azt tudja tanácsolni a csalódott, zavarodott vagy megkínzott nőknek, hogy váljanak el, szokjanak hozzá a helyzethez, vagy csalják meg a férjüket. A főnöke szerint viszont az ilyen jellegű kutatást sosem fogják tudományosként elismerni, és ha Masters folytatja, mindenki perverznek fogja gondolni. De hát mint tudjuk, az úttörők sorsa mindig nehéz.

Nehéz megmondani, mennyire fog betalálni a Showtime ezzel a sorozattal. Sok-sok potenciál van benne, de a viszonylag lassabb tempója miatt előfordulhat, hogy pár rész után unalomba fullad. Ráadásul nem biztos, hogy akit maga a téma érdekel, az ebbe a miliőbe helyezve is kajálni fogja. Nekem mindenesetre nagyon bejött a pilot, eddig ez volt a legjobb az ideiek közül.