Aaron Sorkin a jelenleg alkotó írók egyik legjobbika, aki olyan dialógusokat tud írni, mint rajta kívül legfeljebb hárman-négyen (David Milch, David Simon, David Chase, Joss Whedon), és kész, utána van egy szakadék, és jönnek a többiek. Sorkint lehet és kell is idézni, pont úgy, ahogy Simont a Drót fuckokkal elmesélt gyilkosságáért vagy Milch zseniális jelenetét, amiben Al Swearingen motherfuckerezik a kínai Wu-val, és még sorolhatnánk. Sorkin nem vulgáris, nem közönséges, illetve ha igen, akkor annak súlya van, ő inkább gúnyos, cinikus, szarkasztikus, de emellett romantikus, idealista és fennkölt. Néha az elviselhetetlenségig pátoszos és szemforgatóan demagóg, de még akkor is annyival jobb, mint egy (egyébként kiválóan megírt) Good Wife-epizódot jegyző kolléga, amiért ezt is megbocsátjuk neki. Meg azt, hogy olyan szemérmetlenül nyúl saját magától, mint nem sokan Hollywoodban. Íme, a Sorkinizmusok című videó második része, újrahasznosított, de minden esetben odaillő és odabaszós Sorkin-sorokkal. Az első részt korábban már lehoztuk, de az ugrás után betoljuk emlékeztetőül. Ja, és kurvára újra kellene nézni Az elnök embereit.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Eruka 2013.07.09. 11:54:43
a dialógusok, a szituációk pedig egyszerűen pazarok :)
Nyílméregbéka 2013.07.09. 16:20:25
sixx · http://comment.blog.hu 2013.07.09. 17:24:07
ill.
„valaki, aki olyan tanokat hirdet, amikről tudja, hogy hamisak, olyan embereknek, akikről tudja, hogy idióták.”
Mencken értelmezésében a demagógia szükségszerűen hazugságot tartalmaz, de gyakran ennél tágabb értelemben is használják, amikor a beszélő nem mondja közvetlenül a valótlanságot, hanem hagyja, hogy a kritikátlan hallgató maga jusson el a kívánt végkövetkeztetésre. A demagógia gyakran tartalmaz érvelési hibákat, de sok más eleme is van, amiknek semmi közük a logikához.
A kifejezést manapság elsősorban a politikai ellenfél lejáratására használják
ha ezt nem tudod ráhúzni a TWW-re, akkor nem láttad a sorozatot.
Nyílméregbéka 2013.07.09. 17:46:54
Akkor ezek szerint nem láttam kábé háromszor a TWW-get.
sixx · http://comment.blog.hu 2013.07.09. 18:29:26
Nyílméregbéka 2013.07.09. 20:06:27
Vera2000 2013.07.09. 20:06:48
fran7 2013.07.10. 08:01:07
Másrészt a konkrét sorozat nagyon egyoldalúan demokrata volt, olyannyira hogy nem nagyon volt hajlandó a másik oldal tetteit legalább minimálisan megértően kezelni. Ez azért nem tűnt fel neked, mert te a gondolataid megerősítéséért nézted a sorozatot. Az ilyen sorozatokat én azért nem bírom hosszabban nézni, mert angem a másik oldalon állót idiótának néz, akivel nem megegyezni kell, hanem csak akkor vagyok elfogadható, ha elfogadom teljességgel a véleményét a filmkészítőnek. S ez, ami miatt nem működik a politika.
C I V I L W A R 2013.07.10. 22:44:45
szigorúan csak az első négy évadot.
bretman 2013.07.11. 03:06:24
Sorkin demagóg, de ha a WW-ben a republikánusokat az egyetemes rosszal azonosították volna, akkor a harmadik évadot sem éli meg. A WW egy olyan liberális álom az amerikai politikai rendszerről, amiben még a jók is hibáznak és a rosszaknak is vannak pozitív tulajdonságaik. Ha nem így lett volna, akkor nem csak Arnie Vinnick figurája nem született volna meg (akiből az eredeti forgatókönyv szerint elnök lett volna, ha John Spencer nem hal meg), de Ainsley Hayesé sem.
Ezért óriási visszalépés és csalódás a Newsroom. A West Wingben még Bartletnek is voltak konzervatív vonásai, pedig demokrata elnök volt, a Newsroomban McAvoynak sincsenek, pedig állítólag republikánus.
Azért megnézem a második évadot is :-)