Az MTVA az idei évre jutó 78 milliárdos költségvetéséből egyetlen nagy tavaszi produkciót indított el az m1-en, a rettenetes című Ridikült Jakupcsek Gabriellával. A név azonban csak elsőre tűnik ijesztőnek, valójában pontosan illik ahhoz, amit látunk.

Ezt a szót 50 év alatt nincs nő, aki kiejtené a száján, és megkockáztatom, hogy sok olyan 30-as van, aki még csak nem is tudja, mit jelent. A megcélzott korosztály így egyértelműen nem a reklámozóknak legfontosabb 18-49-es, hanem az otthon üldögélő friss nyugdíjas, akinek emlékeiben még pontosan él ahogy a ház előtti kispadon Mari néni meg Kati néni esténként letye-petye lepetyélt.

A ház előtti kispadok eltűntek, az igény azonban megmaradt, így aztán a délutáni talkshow-nak abszolút van létjogosultsága - sőt, akár azt is mondhatnánk, hogy közszolgálati feladat. És ha úgy nézzük, hogy hosszú éveken keresztül ezt az igényt Maunika és ötezer forintért pofozkodó statisztái elégítették ki, akkor nincs is semmi kivetni való a Ridikülben. Mert Jakupcsek nem Maunika, és minden nap változó celebjei sem az underclassból kerülnek ki.

Az erények azonban nagyjából ennyiben ki is merülnek. A főcím ötlettelen, a díszletben annyi a rózsaszín és a magenta, hogy attól félünk, bármelyik sarokból ránk ugorhat egy Hello Kitty, de a csajos hanglatot azonnal agyonüti a vendégeket felkonferáló férfi hang, aki mintha egy kriptából beszélne. Nem telt el két perc sem, és máris közmédiás hibák sorozatát látjuk, és még csak most jön Jakupcsek Gabriella.

Három adás megnézése után lelkiismeret furdalás nélkül kijelenthető, hogy bármennyire is gyúrt erre a feladatra, köztévés elődjéhez, D. Tóth Krisztához hasonlóan egyszerűen alkatilag nem felel meg a célnak. Jakupcsek legnagyobb hibája még csak nem is az, hogy merev, hanem, hogy türelmetlen. Türelmetlen megvárni a felkonf végét, a zene végét, és néha még azt sem bírja kivárni, hogy mit akar mondani az a vendég, akit ő hívott meg a show-ba.

Nem hagyja, hogy ez a műsor valójában négy barátnő csevegése legyen, akik egyenrangú társai egymásnak (ahogy az ötletadó The View-ban van), hanem irányít, diktál, ráül a vendégeire, előre beskatulyázza őket egy-egy szerepbe, és nem képes alkalmazkodni hozzá, ha azok mégsem úgy viselkednek.Rémületes nézni azt a hiába való igyekvést, hogy a kezében tartsa a műsort, erőnek erejével, az érzést pedig csak fokozza a faarccal, értetlenül bámuló nézők ütemes tapsol(tat)ása. Ijesztő figyelni, hogy több energiát fordítottak arra, hogy a műsorvezető arcán egyetlen ránc se látsszon, mint arra, hogy  szórakoztassanak.

A Ridikült az tartja mégis életben, hogy a témákhoz (a nő mindig nő, női autóvezetők, mikor szüljünk gyereket) még sikerül adásonként legalább egy érdekes vendéget meghívnia. Torday Teri bájosságával, Janicsák Veca közvetlenségével, Básti Juli őszinteségével még ki lehet bekkelni 45 percet, de kérdés, hogy ilyen tempó mellett hány hét alatt fogynak majd el azok a hírességek, akik élvezetesen tudnak beszélni akár sületlenségekről is.

Legkésőbb addigra Jakupcseknek is le kéne lazulnia, az erőltetett jófejkedés helyett egyszerűen csak jófejre váltania. Már persze, ha az a cél, hogy nézhető műsort csináljanak, nem pedig az, hogy a Jáksó klánt kárpótolják a Marslakók megszüntetése miatt.