Nem is tudjuk így hirtelen, kinek járna a nagyobb faszkorbács az alábbi videóért. A mindössze 2 perc 42 másodperces szegmensben hibát hibára halmozó atv-nek? Akik a riport három alanya közül csak Szalai Ádám nevét tudták rendesen leírni/kimondani, Bogdán Ádámot viszont leárpádozzák, Dzsudzsák Balázs nevéből meg kihagynak egy "d"-betűt? Vagy akik egy 1998-as válogatott meccset elegáns mozdulattal tíz évvel hátratolnak az időben? És akiknek láthatóan fogalmuk sincs a világbajnoki selejtezőcsoport állásáról és esetleges pontegyenlőséget emlegetnek a magyar és a román válogatott között, miközben az már régen megvalósult?

A fenti hibák mellett azért is kaphatna egy Szaniszló-díjat a tévé, mert az igen szerencsétlenül fogalmazó Dzsudzsák egyik mondatát kiragadva igyekezik a futballistát irredenta jobbernek bemutatni, miközben a nyírlugosi Maradona csak arra utalt a Magyarország Románia riválisa félmondattal, hogy mármint futballban és a szurkolók szerint, de ezt mindenki megérti a választ hallva, aki meg akarja.

A három labdarúgó közül kettőnek viszont bőven kijárna egy makarenkói pofon a "ne pofázz vissza bazdmeg a sajtónak, mert nem az a dolgod" elv mentén. Dzsudzsáknak azt kellene megértenie, hogy nem ő szarja a Messi-illatú spanyolviaszt, és nem kell megsértődni azon, ha egy félreérthető mondatra visszakérdeznek, Szalai Ádám meg egyrészt ne tegezze a riportert olyan hangsúllyal, mint amilyet az ember az általános iskolában is csak a kivételesen hülye társainak tartogatott, és ha csatár létére már 400 perce nem lőtt gólt, akkor ugyan magyarázza már el, hogy ez miárt nem olyan, mint a fröccsöntés, vagy a tévériport-készítés. Még jó, hogy a mikrofont nem vágta hozzá a stábhoz, és rohant ki sértődötten.

Ja, és Egervári Sándor nem edző, hanem szövetségi kapitány. Szívesen.