Amikor a The Voice válogató adásai során egy anya-fia és egy ikertestvér-párt is továbbjuttattak a mesterek, lehetett tudni, hogy ebből dráma lesz később, családi, de nem kiabálós-kurvaanyázós, mint a Családi titkokban vagy a Gyanú árnyékában című rivális sorozatban, hanem csendesen szipogós, sokat egymásra nézős, zsűritagokat kiborítós. Azt mondjuk nem értettem teljesen, miért kellett egy teljes műsort szenteli ennek a motívumnak (miért nem hagytak egy párt jövő hétre mondjuk), de mit értek én a lovakhoz. Abban maximálisan igaza van a Tv2-nek, hogy kell a (családi) dráma (Jimmy fia Krisztián sem érdekelt volna senkit, ha egy lakatos az apja Kiskunhalasról), a nézettségnek az ilyesmi kifejezetten jót tesz, márpedig arra mindig nagy szükség van.

Olyan persze csak a mesében van, hogy a muter, az aranytorkú gyerek és a két iker is legyűri az ellent, és azt már a The Voice sem akarta bevállalni, hogy az élő, sms-szavazós adásokban mind a négyen ott legyenek, valakinek hullania kellett, és ez most Berkes Gabriella lett, aki ugyan egy cseppet sem énekelt rosszabbul ellenfelénél, a tatár jógaoktatónál, de neki most ezt dobta a gép. Malek Andrea programozott hisztije ezzel kapcsolatban elég visszatetsző volt, csak azért, mert a havernője kiesett, még nem kellett volna jelenetet rendezni szerintem.

Berkes Olivér a nagy családi és egy kisebb minidráma közepette jutott tovább Caramelnek köszönhetően, aki egyik háttérénekesét küldte haza helyette - azért kíváncsi lettem volna a felvétel utáni első próbára, biztos jó hangulatú volt. Olivér hangjával dettó nincs semmi baj, mint ahogy Balázséval sem volt, de ez általánosan jellemző volt a tegnapi adásra, hamis hang nem volt, igaz, kiugróan jó előadás sem nagyon, talán az egyik ikercsaj, Böbe hangszíne és előadásmódja volt az, ami kiemelkedett a mezőnyből. Majd az élő adásban, a szintén továbbjutó testvére ellen meglátjuk mit ér, mintha Saci kicsivel jobban érezné magát a színpadon, amit tegnap este nem nagyon szántottak fel az énekesek, márpedig az egy helyben álló, meredten néző előadó annyira nem érdekes.

A mesterek közül Mező Misi azért betehetné a szűrőt az agya és a szája közé néha, a tévében lemolettnőzni az egyik versenyzőjét nem túl elegáns, még akkor sem, ha nem ez, hanem a hang döntötte el a továbbjutást a Pákai Petra - Ladányi Patrícia párbajban. Egyébként minden pont olyan volt, mint eddig, kicsit lassú, kicsit vontatott, kicsit sokat szenvelgő műsor a Voice, viszont az énekesek között valóban vannak olyanok, akikre érdemes odafigyelni. Most már csak azzal kellene foglalkozni, hogyan lehetne érzelmeket is kiváltani a nézőkben, mert az valahol elég karcsú, hogy van egy énekesnő, aki saját magát nagyon érdekesnek aposztrofálja, és ezért kiröhögjük, kéne valami plusz, hozzáadott tartalom, és most nem a Szabó Kimmel Tamásra adott kabátkára gondolok, ami olyan fényes, hogy rendesen látom magam benne a tévé előtt is.