A ReklámFeszt pénteki szekciójában előadást tartott az a két fiatal magyar kreatív is, akik nemrég tértek vissza Cannes-ból. Marosi Gergő és Kövesházi Dániel a Cannes Lions reklámverseny ifjúsági szekciójának cyber-kategóriájában indult, tegnap este pedig a külföldön szerzett tapasztalataikról meséltek az érdeklődőknek.
Mi is megkeresük őket, mert kíváncsiak voltunk, hogy látják a Mito alkalmazásában álló reklámosok, mi a célja egy-egy ilyen fesztiválnak, hová tart a hazai reklámszakma és mennyivel kullogunk a külföldi hirdetések mögött.
„Cannes-ban legnagyobb élmény az inspiráló közeg volt. Az, hogy mindenki hihetetlenül nyitott, szerény, és közvetlen. Egy dolgot nem tudunk kiemelni, rengeteg előadáson és workshopon voltunk. Úgy voltunk vele, hogy ha már kijutottunk, akkor amire csak tudunk beülünk. Volt olyan éjjel, hogy 5-ig buliztunk, de reggel 10-kor már egy előadáson ültünk. Büszkék is voltunk magunkra, (anno az egyetemen nem éreztük ezt a fajta motivációt) de azért a légkondi jól jött. Amit Cannes előtt is tudtunk, azt megerősítette a fesztivál: Ma már sok minden lehet reklám, nem csak az a 30 másodperces filmecske amit a Barátok közt szünetében látunk. Egy márka által létrehozott mobil app, ami jó megoldás egy sokak által ismert/észlelt helyzetre, vagy egy olyan honlap, videó, vagy egyéb tartalom, amibe jó belemerülni. Persze ezeknek a megoldásoknak a gondolatisága kell, hogy kapcsolódjon a márkához.” – összegezték tapasztalataikat.
Marosiék úgy látják, a hazai és a külföldi reklámszakma között alapvetően három nagy különbség van. Az első – és nyilván a leghangsúlyosabb – a pénzkérdés. Az, hogy máshol nagyobb keretet biztosítanak egy-egy reklám megvalósítására, azért jó, mert így nem csupán a hagyományos csatornákon (tv, óriásplakát, banner, stb.) keresztül lehet eljutni a fogyasztóig, hanem más digitális, vagy social megoldásokkal is meg lehet támogatni a kampányokat. Fontos az is, hogy a hirdetők jóval előbbre tudnak tervezni, így egy kampány megvalósítására is több idő jut, ami főleg a digitális megoldásoknál jelent nagy különbséget. „Nem mindegy, hogy egy fejlesztésre 3 heted van, vagy 3 hónapod. Két hétbe nem sok minden fér bele, csak egy mobilapp jóváhagyatása az app store-ral két hét. Három hónap alatt viszont már lehet dolgokat csinálni” – magyarázták a szakemberek. Emellett szerintük szükség van egyfajta bátorságra is, ami itthon még sokakból hiányzik, viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy egy jó, de egészen új, szokatlan ötletet (ami egyáltalán nem biztos, hogy bejön, ha viszont mégis, akkor nagyot üt) bevállaljanak.
Mindez persze annak tükrében, hogy Magyarországon a fogyasztók elsősorban az árakkal foglalkoznak, szinte feleslegesnek is tűnhet. „Az ár fontos, főleg mostanság. Külföldön is fontos. Ott is van a reklámok végén packshot. Ott is elmondják, hogy mennyibe kerül az új telefon, vagy a joghurt, és külföldön is vannak szar reklámok, csak azok nem jutnak el hozzánk, mert azokat nyilvánvalóan nem hozzák le a blogok, és azokat nem posztolják a Facebook-ra az ismerőseink. A jó reklám titka nem ezen múlik, hanem a megtalált egyensúlyon. Kell emóció, történet, poén, valami amire felfigyelsz, amit érdekesnek tartasz. De a reklám nem öncélű művészet, vagy kreatívkodás, hanem egy eszköz arra, hogy eladd a terméket. Ezt sokféleképp el lehet érni. A szíven át, a gyomron át, az agyon át. Mi abban hiszünk, hogy ha a szívet megfogtad, akkor az agy követni fogja” – magyarázta Marosi Gergő.
Viszont bíztató, hogy a fiatalok bizakodnak a hazai reklámok fejlődésében. Kövesházi Dániel szerint lassan vezető pozícióba kerül az a generáció, amelyiknek már természetes a digitális világ, akik nap mint nap látják, hogy milyen reklámok, milyen egyéb megoldások születnek világszerte, hála a netnek és a különböző social csatornáknak. Természetesen ők maguk is folyton nézik az őket körülvevő reklámdömpinget. „Neten követjük a legtöbb szakmai blogot, site-ot, legyen az design, tech, vagy reklám tematikájú. És nem, nem azért, hogy lemásoljuk, amit látunk, hanem hogy tanuljunk, és képben legyünk” – magyarázták.
Viszont az, hogy pontosan mire kell figyelni egy reklám elkészítésekor, már egy fokkal bonyolultabb ennél. „Arra, hogy mi a célja a kampánynak, és hogy a lehetőségekből, hogyan hozzuk ki a maximumot, hogyan legyen egyszerre érdekes, hatásos, és érthető. A munkának úgy kezdünk neki, hogy az ügyfél céljai, elvárásai (kinek beszélünk, hogyan, miről, és miért) alapján készítünk egy stratégiát, elkezdünk gondolkodni. Ettől később már nem nagyon lehet eltérni, ezért fontos, hogy a kezdetektől inspiráló, gondolatébresztő legyen. Most persze nagyon leegyszerűsítve írtuk le a cuccot” – próbáltak minket bevezetni a reklámkészítés alapvetéseibe.
Végezetül arra voltunk kíváncsiak, hogy egy olyan rendezvény, mint a héten futó ReklámFeszt, miben segíthet a szakmának. „Egy ilyesfajta rendezvénynek szerintem az a célja, hogy összehozza a szakmabelieket, bevonzza a kiváncsiskodókat és segítsen irányt mutatni, hogy merre halad a világ. Izgalmas embereket ismerhetsz meg, sokszor láthatod az érem másik oldalát, ami nagyon inspiráló tud lenni. Örülünk ennek a kezdeményezésnek, remélhetőleg jövőre tízszer ennyien lesznek!” – mondta Marosi Gergő.
