A Robin Cook 1977-es regényéből adaptált négyórás minisorozat, a Kóma ma este debütál az amerikai A&E tévécsatornán. Két részletben vetítik, a második epizódot holnap este adják.

A híres orvoskrimiben egy fiatal orvostanhallgatónak feltűnik, hogy egészséges páciensek a rutinműtétek után megmagyarázhatatlan kómába esnek. Az első filmes adaptáció 1978-ban készült Michael Crichton rendezésében, a főszerepet Michael Douglas és Geneviève Bujold játszotta. Az új feldolgozás castingja nagyon erősre sikeredett, a Sírhant Művekből ismert Lauren Ambrose mellett Steven Pasquale, Geena Davis, Richard Dreyfuss, James Woods és Ellen Burstyn látható. A rendezést Mikael Salomon (Az elit alakulat, Az Androméda törzs) vállalta, Ridley Scott és testvére, az augusztusban egy San Pedro-i hídról leugrott Tony Scott executive produceri irányítása mellett.

A premier közeli időpontjának megfelelően megjelentek az első kritikák is. „A jó hír az, hogy a Kóma sokkal jobb, mint az A&E korábbi minisorozata, a Michael Crichton-könyvből készült Androméda törzs”, írja a Los Angeles Times. „Mi a rossz hír? Hogy mégsem elég jó, legalább is nem annyira, mint ilyen illusztris szereposztással kellene. Még az 1978-as filmet sem szárnyalja túl, pedig az is sok hasonló problémával küzdött, mint az új változat, mégsem riadt vissza a történeti és társadalmi utalásoktól.”

A Business Week kritikusa két csillagot ítélt meg az ötből: „A sötét hangulatú történet a kórházról, ahol az embereknél profit fejében idézik elő a kómát, lerántja a nézőt a földre. Csak maga ez a lehetőség ijesztőbb, mint bármi ebben a vontatott tévéfilmben.”

A New York Times kiemelte Lauren Ambrose játékát, ami láthatóan felszabadította a nagynevű színészeket, de magát a művet „hol szórakoztatónak, hol dühítőnek” írta le, „sajnos a John J. McLaughlin által adaptált történet hasonlóan ingatag szerkezetű, mint egy olcsó strandkönyv, sok valószínűtlen fordulattal és rosszul összefűzött cselekményszálakkal.”

A Washington Post véleménye kedvezőbb volt a Kómáról: „A történet nem bír semmi eget rengető újdonsággal, és a megvalósítás sem különösebben ötletes, de végig szolidan adagolja a feszültséget, hogy aztán a második rész akciódúsabbá válhasson. Látszik, hogy a rendező, Salomon elemében van.”

A Newsday szerint hogyha a nézők felül tudnak kerekedni a nevetséges cselekményen, jól elszórakozhatnak a leginkább viccesnek mondható minisorozaton.

A The Houston Chronicle arról ír, hogy túl kevés a szerepe a jellemfejlődésnek, és előre ki lehet találni az egész cselekményt. Ha valamiért mégis érdemes megnézni a filmet, akkor az a színészek, köztük elsősorban Ambrose játéka. „Nem alszol el rajta, ha megnézed, de az eredeti regény vagy a korábbi feldolgozás biztos ébren tartott egész éjszaka” – összegezte az élményt a kritika.