A héten kezdték meg a mozik a César-díjjal és Cannes-i kritikusok FIPRESCI-díjával is elismert, Államérdekből című francia film vetítését. A film a Transparency International támogatásával megy Magyarországon a Parlux forgalmazásában: a korrupcióellenes szervezet rendezett is szerdára egy, kifejezetten a magyar politikusoknak szánt premiert. A vetítésen azonban a Népszava tudósítása szerint csak néhány szoci jelent meg, demonstrálandó pártjuk Fidesszel szembeni erkölcsi fölényét, a többiek láthatóan magasról tettek az egyébként valóban unalmas filmre. Az érdeklődés hiánya borítthatta ki a bilit az akcióra rámozduló Blikknél, a lap ezért második oldalas szalagcímben háborgott, hogy „egyre kevésbé tiszta a magyar közélet” és „elbujdokoltak a kínos helyzet elől a politikusok”. (Kommentár rovatában pedig „Korrupirin” címmel lejött egy igazán büntető mini-publicisztika is.)

De mi is ezzel az egésszel a bajunk? Az, hogy a Blikk jól felült egy pr-akciónak. Az Államérdekből ugyanis nem a korrupcióról szól. Ha az újságíró nem bujdokolt volna el a politikusokkal együtt a filmvetítés elől, akkor láthatta volna, hogy jócskán van benne alakoskodás, nyomásgyakorlás és egy kis privatizálás is, de senki nem csúsztat borítékokat, nem utalgat kajmán-szigeteki számlákra, szóba sem kerülnek az anyagiak. A film tisztán a politikai ambíciókról és machinációkról szól, de hát istenem, az elvtelen kompromisszum azért még nem bűncselekmény.

Ezért aztán - bár nem szokásunk a magyar politikai elit mosdatása, sőt -, most az egyszer mégis úgy gondoljuk, hogy egy kicsit a nyuszika és a sapka esetével van dolgunk. Az pedig külön szomorú, hogy az amúgy igazán hasznos munkát végző Transparency International egy ilyen olcsó fogással jutott megszólalási lehetőséghez a legolvasottabb magyar napilapban. Mert azt azért elvárnánk, hogy ha már annyit fáradoznak a transzparenciáért, akkor legalább ők ne keveredjenek egy ilyen átlátszó csúsztatásba.