A sorozat az évek során folyamatosan feszegette azokat a korlátokat, amiket a néző maga elé állítgat egy produkció befogadása során. A főhős, Walter, egy igazi antihős, akit nem lehet igazán szeretni, de drukkolni neki, na azt nagyon. Mert Walter nem azért kezdett bele a drogbizniszbe, mert gennyesre akarta magát keresni az anyagozástól kihulló fogú tinik között, hanem szeretett volna egy kis pénzt hagyni a családra. Mert Walter rákos, beteg a tüdeje, és ugyan ez a vész egy időre elhárulni látszott, de az új évad nyitójelenete arról tanúskodik, hogy a kór ismét felütötte a fejét, nem véletlenül mutatták meg az időben pár hónappal (vagy évvel) később köhécselő és fegyverrel a kezében valamilyen leszámolásféleségre (?) induló Waltert.

Az új évad ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt, Gus feje, oppardon arca le/ki/beszakad, Walter és Jesse felgyújtja a labort és ezzel minden nyomot eltüntetnek, a csirkés ember nélkül meg lehet előről kezdeni a kisipari kábítószergyártást és összeszedni azt a lóvét, amiből majd Skyler (Walter neje, ugye) és a gyerekek kényelmesen megélnek. Ha ez így történne, akkor ez nem a Breaking Bad lenne, ebben a sorozatban mindenkinek szívnia kell egy kicsit ahhoz, hogy elérjen valamit, és amikor azt hinnénk, hogy már minden sínen van, akkor jön az újabb krach. Most éppen Gus laptopjának képében, amit a DEA meglelt, és amin minden videófelvétel rajta van, amit Gus annak idején a laborról és így Walterről és Jesse-ről készített.

Ha ez nem lenne elég, Walternek megint nincs egy vasa sem, mert Skyler az összeset odaadta sikkasztó főnökének, így ha akarna sem tudna kiszállni a mókuskerékből, de a kérdés mostanra már nem is ez, hanem az, hogy mennyire korrumpálódott Walter az elmúlt évek során, és meddig hajlandó elmenni azért, hogy ő lehessen a drogjani Új-Mexikóban. Ez az évad (legalábbis az első részt látva mindenképpen) arról fog szólni, hogyan válik Walterből végleg Heisenberg, az új főnök, és ez legalább annyira izgalmasan hangzik, mint az egész sorozat felütése.

A színvonal, a forgatókönyvek, a megvalósítás a mostani, ötödik évadra sem hanyatlott, sőt. A Breaking Bad egyik legnagyobb erénye, hogy szenzációs miliőben játszódik, Albuquerque nem egy világváros, de a külső felvételek, a fényelés, az epizódok vágása és ritmusa kiváló, olyan hangulatot teremt, amilyet a mai sorozatok közül nem sok tud. A színészek Bryan Cranston stabilan kiváló teljesítményéhez felnőve mindent kihoznak karaktereikből, különösen Aaron Paul, akinek Jesse-je az első évad sima hülyegyerekéből nem semmi utat bejárva lett az egyik legérdekesebb karakterré, akinek őszintén bevallom, kibaszottul drukkolok, hogy túlélje ezt a egyre rémesebb kalandot.

A Breaking Bad jövőre elköszön a képernyőtől, de addig van még 14, várhatóan kiváló epizód, aki eddig kihagyta volna a sorozatot, sürgősen üljön le a gép vagy tévé elé, és pótolja.