Ha van a network-sitcomoknak állatorvosi lova, azt How to Be a Gentlemannek hívják, ugyanis ez az a sorozat, ami a műfaj összes buktatóján elbukik. A történet egy olyan újságíróról szól, aki úriembereknek szóló rovatot visz egy magazinnál, de a XXI. században erre már nincs szükség, és kénytelen a fiatalabb, tuskóbb generációnak írni - de nem tud, hiszen semmiféle tapasztalata nincs ezekkel a lényekkel kapcsolatban. Kerít hát maga mellé egy gyökér Yodát, aki majd eligazítja a fitness-szalonok és barnítókrémek rengetegében. És bazdmeg ebből sorozatot lehet készíteni, sőt, azt el lehet adni.

Az a csoda, hogy ebből az alapötletből nem Adam Sandler vagy Rob Schneider készített fingós vígjátékot, hanem a CBS kérte be a főszereplő-író-készítő David Hornsby-tól, hogy a Big Bang Theory mellé megtalálja az ideális párt. Bebukták, persze hogy, egyetlen olyan karakter nincs a sorozatban, akit szeretni lehet, kezdve a karót nyelt főszereplővel, akinek vinnyogó hangjával a világból ki lehet üldözni, folytatva az angol sógorral, akit szabászollóval vágtak ki az "Így látják az amerikaiak a briteket" kifestőkönyvből és bezárva a macsó gyökeret alakító Kevin Dillonnal, aki a Törtetőkben megismert Johnny Drama lightos verzióját hozza, nagyjából annyi lelkesedéssel, mintha éppen a sajtreszelős távrejsz-bajnokság területi selejtezőjére készülne.

Az alapkoncepció nem vicces, a poénok nem ülnek, a közönség röhögése idegesítő, a tanulságnak szánt Nagy Üzenet röhejes (a bunkó is embör), és a nézettség is pocsék (2,7-es nyitány 18-49-ben, tavaly a Shit My Dad Says 4,0-t tudott) hálistennek. Nem sok sorozat buktájáért szoktam drukkolni, de ez azok közé tartozik, amiket sürgősen el kell takarítani a képernyőről.