Sikeres brit sorozatból remaket-t készíteni merész húzás, az Office-on kívül nem is nagyon sikerült jól megoldani a feladatot, és igazán az is csak akkor lett vicces, amikor már nem az eredeti epizódokra támaszkodtak a készítők. A Free Agents eredetijét nem láttam, mert a szinopszis nem keltette fel az érdeklődésemet, így nincs összehasonlítási alapom - nem tudom, hogy az eredeti sorozat működik-e, csak azt, hogy a remake nem nagyon.
Két, egy munkahelyen dolgozó pr-esről szól a történet, az egyiknek (Kathryn Hahn) egy éve halt meg a fiúja, a másik (Hank Azaria) nemrég vált el, mindketten magányosak és szeretetéhesek, egy este pedig egymásba gabalyodnak. Ez persze a munkahelyen problémákat okoz, kínos pillantások az egyik, kíváncsi, de egyelőre mit sem sejtő kollégák a másik oldalon, titkolni kell a dolgot, még jó. Ráadásul egyikük sincs túl a traumán, a nő az alkoholhoz menekül, a pasi a síráshoz, az erre épülő jelenetek viszont nem viccesek, hanem szánalmasak és lassúak.
Melodrámát bőven kapunk, viccet sokkal kevesebbet, talán a munkahelyi szálban és az ismét randizni kezdő Hank Azariában lenne annyi, amin röhöghetnénk, de az írók inkább lelkiznek, és ez nem tesz jót a sorozatnak. A két főszereplő főkökét alakító Anthony Head az eredeti sorozatban is ezt a szerepet vitte, ő jó itt is, a lehető legalkalmatlanabb pillanatokban elsütött, iszonyú gyökér beszólásai a pilot csúcspontjai - kár, hogy nem rá, hanem két lelki sérült, befordult, depressziós karakterre építenek vígjátékot az írók. Értékelés: 2/5.
