Az amerikai tévés évad hagyományosan (nyolc éve) legnézettebb műsora (a Super Bowl-t nem számolva) az American Idol című tehetségkutató. A mi Megasztárunkhoz hasonló műsor idei évada új zsűrivel és executive producerrel jelentkezett, pár szabályt is megváltoztattak, és az indulók tekintetében is volt változás - sokkal több, tehetségesnek látszó jelentkezőt találtak az első körben, mint az előző két évadban.

Az élő adásokban aztán elvált a szar a májtól, és kiderült, hogy akiket annyira nagyszerűnek hittünk, a közepesnél nem sokkal jobb hanggal bírnak és színpadi jelenlétük sem meggyőzőbb a sarokba állított szobapálmáénál, szóval beállt a műsor arra a szintre, amire szokott, és a végére két, pont olyan énekes maradt, amilyen szokott - az Idol nagyon gondosan ügyel arra, hogy az arany középutat, és az amerikaiak nagy többségét érdeklő country-alapú zenét el ne hagyja egyik évadban sem.

A döntő kimenetelével nem foglalkozunk, nyert, akinek nyernie kellett, gratula innen is, minket a nézettség érdekel, az pedig a tavalyi döntőhöz képest nem változott, és az elődöntőhöz képest sem csökkent sokat (21,7 millió vs. 20 millió). Ez a nézőszám-csökkenés nem vészes, úgy meg pláne nem, hogy 18-49-ben egyetlen sorozat vagy reality sem tudja utolérni az Idolt, és ez így lesz jövőre is - bár az X-Factor amerikai kiadása megszorongathatja a veterán virtuális tökeit. A szavazatok száma viszont megdöntötte a tavalyi, 100 milliós rekordot, hiszen 122 millió érkezett, ez nézőnként hat voksot jelent, már ha csak a tévénézőket számoljuk, ugye.