Játszani jó, pénzt nyerni pláne, ha a kettőt vegyíti az ember, megkapja a televíziózás egyik legrégebben létező és egyben legegyszerűbb műfaját, a tévévetélkedőt. A Tv2 40 milliós játszma című műsorának kitalálói ráadásul az eddig sem túl bonyolult műfaj drasztikus lecsupaszításával megalkották azt a vetélkedőt, aminél a kő, papír, olló is bonyolultabb.

Láttuk a castingot, voltunk a próbafelvételen, de az éles adás mindig más, különösen az első, hát még ha élőben nyomják - mindig ott a lehetőség egy elkeseredett kurvaistenezésre, vagy lépcsőn megbotló játékosra, ne adj isten, a szövegbe belesülő műsorvezetőre, de ezek a tegnapi premiert mind elkerülték. Valahol kár, és ezt most nem kárörvendésből mondom, mert ezek nélkül a műsor egyelőre lapos és vontatott.

A játékosok, ha valaki nem tudná, párban játszanak, kapnak negyvenmillió forintot, nyolc kérdést, a kérdésekhez eleinte négy, majd három, végül két választ, az a jani, aki a végére úgy jut el, hogy pénze is van, mert azt hazaviheti. A pénz minden körben fel kell tenni a válaszokra akár egyben, akár megosztva, úgy, hogy egy választ mindig ki kell zárni. Nincs viszont segítség, nincs kiszállás, nincs ennyi nekem elég is lenne Vágó úr, no meg Vágó István sincs, akit úgy vágtak ki a Tv2-től a vetélkedő előtt, mint macskát szarni - az ő kirúgásánál bunkóbb csak az előző félmondat volt, szándékoltan.

A műsor képi világa rendben van, egy esettől eltekintve a kamera nem maradt le semmiről, minden ajakharapást, rángó szemöldököt és kéztördelést láttunk, a bevonulás alatt viszont én nem erőltetném a lépcső alatti kamerát, ami szépen benéz a nők miniszoknyája alá, még a végén infarktust kap Szalai Annamária. A kvízsó lényege viszont a dráma, a feszültség, amit egyrészt az teremt, ahogy a játékosok a negyvenmillát tologatják az egyik lehetséges válaszról a másikra, és közben vitáznak, hogy mi volt Gulliver eredeti foglalkozása, másrészt pedig a játékvezető, aki a jó válasz kihirdetése előtt izzasztja a játékosokat.

A 40 milliós játszmában sajnos ezek a feszültnek szánt pillanatok leginkább unalmasak, az egyperces gondolkodási idő alatt igazán nincs idő a drámára, a delikvensek gyorsan feltolják a lóvét valahová, aztán főnének a levükben, ha a műsorvezető Rákóczi Ferenc, akit úgy tűnik, a Tv2 egyfajta saját Balázsnak akar kinevelni, főzné őket, de ő egyelőre nem találja a ritmust, néha bakizik is, és láthatóan idegesebb, mint a versenyzők maguk.

Rutint persze lehet szerezni, és fog is Rákóczi, így a műsor is egyre jobb lesz majd, de ehhez sokkal harsányabb egyéniségek kellenek, olyan versenyzők, akiknek vagy drukkolunk, mert szimpatikusak, vagy azt kívánjuk, hogy bukjanak el mindent, de szépen fokozatosan. Dicséretes kezdeményezés a tévénézők bevonása a játékba, hiszen az interneten ugyanazokra a kérdésekre kell válaszolni, mint az élő adásban - legalábbis elméletben, hiszen az egyik tévés blogban azt kommentelték többen, hogy a szerver összeomlott az érdeklődők számától.

Ha a 40 milliós játszma kinövi gyermekbetegségeit, és a műsorvezető képes lesz elhitetni a játékosokkal és a nézőkkel is, hogy nem játékpénz, hanem egy nagy halom lóvé a tét, akkor egy élvezhető vetélkedő is lehet belőle. Ha nem, akkor volt egy érdekes kísérlete a Tv2-nek a napi élő tévévetélkedő hazai meghonosítására.