Valahol irigylem a briteket naivságukért, és ártatlanságukért, amiről néha tanúságot tesznek, most például az ottani X-Factor múlt heti eredményhirdetése miatt. Mi, cinikus káeurópai tévénézők már edzettek vagyunk és semmit nem hiszünk el a tévének, csak legyintünk az sms-szavazások láttán, és harsányan felröhögünk, ha a tévék milliós mennyiségű üzenettel dobálóznak, hazudnak ezek anyukám, nyalom a szádat, ne sírj már, hogy kiesett az a kislány. 

Az történt ugyanis, hogy a legutóbbi kiszavazás végén két énekesnő állt kiesésre, mindketten ugyanannak a mentornak (Cheryl Cole, képen lent) az istállójából, és ugye ilyenkor a zsűri a szavazataival eldöntheti, ki marad bent és ki esik ki. Igen ám, de Cole nem akarta egyik kezét lerágni, és amikor szavaznia kellett volna (2-1-es állásnál), hosszas vívódás után kijelentette, hogy ő bizony tartózkodik, mindkét csajt egyformán szereti, blabla, így kiesett a közönség által kedvelt Treyc Cohen.

A botrány azért tört ki (és kapott a brit ORTT, az OFCOM háromezer panaszos levelet), mert a közönségszavazatok szerint a másik énekesnek Katie Waissellnek (képen fent) kellett volna távoznia, a közönség ugyanis nem nagyon kedveli. A csaj elég közepes énekes, korábban a szövegét is elfelejtette, mégis megúszta a kiesését eddig, most pedig itt lett volna a kiváló lehetőség, hogy eltávolítsák a képernyőről, ha Cole rá szavazott volna - 2-2-es állásnál a közönségszavazatok döntenek.

Cole viszont állítólag a producerek nyomására tartózkodott és játszotta el a nagyhalált a tévében, és nem azért, mert a lelkiismeretével viaskodott élő adásban. Waissellről azt állítják, hogy a zeneiparban számos jó ismerőse van, és emiatt a zsűri elnézőbb vele, mint a többi indulóval, ráadásul kiválóan eladható termék, így a készítők a zsebükre gondoltak, és nem foglalkoztak még a látszattal sem, hogy ez a műsor nem egy belülről manipulált médiaipari termék, hanem egy fair versengés.