A héten sem jelentette be Szalai Annamára, az NMHH elnöke, hogy mégis kiket szeretne látni a Duna Televízió, az MTV, a Magyar Rádió és az MTI élén. Pedig állítólag már novemberben munkába is állnak az új vezetők. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vezetőjének minden posztra két jelöltet kéne megneveznie, de persze az egyik akár Overdose is lehetne, hiszen a Közszolgálati Kuratóriumban a Fidesznek többsége van, így nem kérdés, hogy a jelöltek kihirdetésekor már a győztesek is meglesznek.

A Népszava, vagy éppen a Figyelő már szeptember közepe óta próbálja megtippelni, hogy kiket is neveznek majd ki, de persze mi is találgattunk már, sőt volt, hogy egyenesen letévéelnököztünk valakit. Most ismét raknánk egy kisebb összeget tétre, befutóra, de még mielőtt betolnánk mindent, érdemes végiggondolni, hogy mégis miért tart ilyen sokáig megtalálni az új közmédia régi-új vezetőit.

A Népszava szerint már egyenesen arról van szó, hogy úgyis mindent Szalai Annamária irányít majd, gyakornoki állást, meg kávéfőzést pedig nem szívesen vállalnak azok, akik amúgy a magánszférában is megélnének. Persze az NMHH elnöke mindent meg is tett azért, hogy tényleg úgy tűnjön, mintha ő döntene mindenről, például, hogy leadják-e a Petőfin a Szívtakarítás című számot a Magashegyi Undergroundtól: beszélt már az MTI-ről, aminek le kéne végre ereszkednie budai székházából a valóságba, vagy a Magyar Televízióról, amelynek programstruktúrája jelentős változtatásokra szorul. Néha az NMHH elnöke, máskor a médiatanács elnöke, van hogy vezérigazgatónak tűnik, ellenfényben pedig akár programigazgatónak is nézhetnénk.

Pedig még a közmédia irányításáért is több érdekcsoport és annál is több érdek küzd. A média formális állami felügyelője persze Szalai Annamária, de informális hatalma van többek közt Fellegi Tamás nemzetfejlesztési miniszternek is, aki ugye a választások előtt még médiabirodalmat épített. Sőt, hogy bonyolultabb legyen: Szalai Annamária jelentős informális hatalommal is rendelkezik, hiszen élvezi a miniszterelnök bizalmát, és Felleginek van formális hatalma is, mivel a tárca alá tartozik az informatika, a hírközlés, és igen, a média is. És ez csak a két legfontosabb név a magyar média és benne a közszolgálati média viszonyait meghatározó szereplők listáján, ráadásul a Fidesz prominenseit tartalmazó nyomtatott névsor aljára még elég sokan akarják magukat felírni ceruzával: bukott tévéelnökök, EchoTv-t is megjárt riporterek vagy éppen balról jobbra sodródó újságírók.

Egyelőre úgy néz ki, hogy a Magyar Televízió vezetésére a legesélyesebb jelölt Medveczky Balázs, jelenlegi ügyvezető alelnök, aki egyrészt jól ismeri az intézményt, másrészt már a választások előtt elvette az MTV-t a szocialistáktól, és odaadta a Fidesznek. A lehetséges jelöltek közül Szabó Zsolt ugyan az előző Orbán-kormány alatt vezette már az MTV-t, de most már az EchoTv vezérigazgatója, és így személye túl erőteljesen szimbolizálná a köztévé politikai megszállását. A másik jelölt, Borókai Gábor, egykori kormányszóvivő pedig állítólag sajnos túl sok rossz pontot gyűjtött be, amikor a Heti Válasz főszerkesztőjeként nem csak eltűrte, de támogatta is, hogy a lap kiálljon Sólyom László újbóli megválasztása mellett.

A rádió elnöki székére Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap egykori főszerkesztője a legesélyesebb. Az MTI-t pedig a jelenlegi alelnök, Belénessy Csaba vezetheti majd, aki az Orbán-kormány alatt a Hét főszerkesztője, később pedig a Lánchídrádió főszerkesztője is volt. A Duna Televízió vezetésére vélhetően Kálomista Gábor producert kérik majd fel, aki többek közt a Zimmer Ferit, vagy az Apám beájulna című vígjátékot adta nekünk, és amúgy is ismeri a Duna Televíziót: jelentős szerepe van abban, hogy a köztévé újonnan megrendelt sorozatiból végül is botrány lett, hiszen az ő cégével kötöttek szerződést piaci áron két sorozat legyártására is azok a titokzatos kft.-k, amelyek irreálisan magas összeget kaptak ezért a Duna Televíziótól.

De persze ezek csak tippek, lehet, hogy a végül tényleg Overdose kapja meg mind a négy posztot.