Dick Wolf majdnem tévétörténelmet írt a Law&Order-franchise-zal, hiszen az anyasorozat majdnem megélte a 21 évadot (rekord lett volna), de az NBC, ki tudja miért, beintett a veterán producernek. Rendeltek viszont tőle egy Los Angelesben játszódó spinoffot, amit a pilot alapján a bulvárfogyasztó fiatalok igényeire akartak rászabni, csak éppen egy olyan középszerű, összegányolt katyvasz lett belőle, ami istenigazából senkit nem érdekel.
Én háromszor aludtam be a piloton, ennyire unalmas, semmilyen 42 percet idén senki nem tett eddig le az asztalra. A LOLA ugyanis nem nevezhető szarnak, csak éppen annyira érdektelen, mint az önkormányzati választások a nemzeti együttműködés tejjel-mézzel folyó vidékén. Az első ügy nem volt túl érdekes, a nyomozók és az ügyészek karakterei sablonosak, az egész olyan izzadságszagú és klisés, kezdve a CSI Miamiból nyúlt kameraállásoktól a hollywoodi mocsokra tett megjegyzésekig.
Az a keménység, ami a CI-ban és az SVU-ban minden epizódban fellelhető, elveszett, itt a tét sokkal kisebb egyelőre, legalábbis az első részben az volt, mert végül is kit érdekel egy saját lányát a filmiparban prostituáló muter, vagy az ő húsz évvel fiatalabb dugópartnere? Ha nem változtatnak a tónuson hamarosan, az NBC nem nagyon fogja tűrni a vergődést. Értékelés: 2/5.
