A többszörös személyiségzavar kedvelt alapanyag Hollywoodban, a Káin ébredésében John Lithgow riogatta az embert a fejében piknikező tömeggel, és persze ott a műfaj nagy klasszikusa, a kismilliószór feldolgozott Dr. Jekyll és Mr. Hyde történet. A színészek imádják az ilyen szerepet, mert kiélhetik magukat, már ha megvan hozzá a tehetségük. Callum Keith Rennie ennek a kritériumnak megfelel, Shattered című sorozata pedig kifejezetten ütősre sikerült.

Kanadában is készülnek sorozatok, ezzel gondolom mindenki tisztában van, tán még azzal is, hogy ezek közül néhány (Flashpoint, The Bridge) színvonalban simán odatehető az amerikai kuzinok mellé. Ebbe a sorba illeszkedik csont nélkül a Shattered is, a szereplőgárda, a megvalósítás és a történetek terén sem marad el egy Law & Order mögött, sőt.

A történet egy olyan nyomozóról szól, akinek a fejében többen laknak a kelleténél, és ugyan ez első blikkre igen vad ötletlen tűnik, Rennie egy interjúban elárulta nekünk, hogy a sztori igaz történeten alapul, ami több, mint meghökkentő. Az első két epizódban egyelőre három személyiség jött elő a szőke csávóból, a normális, racionális nyomozó énje mellé kapunk egy erőszakos vadparasztot és egy bulis-drogos csávót is, de lesznek még páran, ha minden igaz.

A komplikációt az okozza, hogy mint minden, ilyen betegségben szenvedő ember, Ben sem emlékszik arra, mit tett másik énje, hol parkolta le a kocsit, mielőtt szétütötte magát estére, vagy miért fejelte ketté a vele szemben álló kiscsávó orrát. Ezek a jelenetek az első két részben egyelőre segítik a nyomozást, az erőszakos én például akkor kerül elő, amikor a csávó partnerét, egy szőkenőt fenyegetnek, és így az nem sejt semmit a dologból - úgy tűnik, mintha az egyik rendőrön és a feleségén kívül senki nem tudna az állapotáról, amit feltehetően egy családi tragédia váltott ki, de erről már nem spoilerezek, tessék belenézni, mert érdemes.

Rennie kiváló a főszerepben, eddig mindhárom karaktert kiválóan hozza, jól megkülönböztethető személyiségi jegyekkel, amikor például elsötétül a tekintete, és előjön a vadállat belőle, konkrétan be lehet szarni tőle. A partnert alakító Camille Sullivan sem csak díszítőelemnek van a sorozatban, bárcsak elmondhatnánk ugyanezt Molly Parkerről, aki az epizódonkénti két perces szerepnél azért sokkal többet érdemelne. értékelés: 4,5/5.