Nem, nem és nem. Az istennek nem jön össze ennek a derék embernek, hogy az NYPD Blue, az Elnök emberei és a Dexter után végre egy saját sorozatot a hátán cipelhessen. A Cane jól indult, aztán unalomba fulladt és kaszát kapott, az Outlaw szarul indul, unalomba fullad és kaszát fog kapni. Az ugrás után spoileresen kesergünk tovább.

A legröhejesebb az, hogy a törvényhozás visszásságaitól megcsömörlött legfelsőbb bírát alakító Smitsszel még nincs is baj, ha méginkébb one-man-show jellege lenne a sorozatnak, az csak segítene a dolgon. A történet sablonossága, a halálraítélt csávó megmentése és az erőltetett áthúzódó szál (a megszállott szerencsejátékos negyedmilliós tartozását a vegasi maffia előbb-utóbb kéz- és lábtöréssel honorálja majd) tönkrevágta a pilot jó pillanatait is, azokat, amikben Smits egyértelműen Santos elnökjelöltet/elnököt hozza a West Wingből.

Míg azonban ott Teri Polo, Bradley Whitford vagy Jeannie Garofalo végszavazott neki, az elhunyt John Spencerről és Kristin Chenoweth-ről nem is beszélve, ebben a sorozatban egy olyan mellékszereplő akad, az ügyvéd haver gyökér viselkedésű lánya, aki egy kicsit is hiteles - a többieket fájdalmas nézni a számukra idegen szerepben. Az eyecandynak szánt csajok nem azok, a fiatal, feltörekvő, karrierista stb. fogalmazó vagy ki a tököm idegesítő, és így tovább.

Ha a történet nem lenne ennyire unalmas (igaztalanul bebörtönzött feka megmentésére fel, höjj!) akkor is rossz lenne nézni a jövő héttől péntek este látható szériát, így viszont kifejezetten idegesítő az egész. Három résznél több ebből nemigen megy le a tévében. Értékelés: 1/5.