Kémes sorozattal Dunát lehet majd rekeszteni idén, ott van ugye a könnyed-szerelmes Covert Affairs a USA Networknél, a sikkes-laza Burn Notice szintén náluk, jön az előzetes infók szerint gyenge Alias-klón Undercovers az ABC-re, és bemutatkozott a keménycsajos Nikita a CW-n, aminek a pilotja meglepően jól sikerült, bár Shane West mint keményember, az a ROTFL kategóriába tartozik még mindig. Spoileresen folytatjuk.

A Nikita nem egy mai franchise (mert már az lett belőle), Luc Besson 1990-ben forgatta le a bűnözőből szuperügynökké lett csaj kalandjait, a kékes-szürkés árnyalatú film, azóta is az egyik kedvencem. Lett aztán belőle amerikai remake, majd sorozat is Peta Wilsonnal, és most jön a reboot, ami valahol folytatásnak is tekinthető, hiszen Nikita itt már a Cégen kívül tevékenykedik, illetve annak megszüntetésén, mert hát ideges, hogy a fasziját kinyírták.

Két szálon fut a cselekmény, egyrészt Nikita dúl fürdőruhában, koktélruhában, melegítőben, tűsarkúban és strandpapucsban, másrészt meg a How I Met Your Motherből is ismert csajszi alakít egy újoncot, akit a szervezet Nikitához hasonlóan vakar össze az utcáról, és az ő kiképzése során ismerjük meg a másik oldalt. A csavarról, amit a pilot végére tartogatnak inkább nem szólok, nekem kellett úgy 23 perc hozzá, hogy rájöjjek, tessék kitalálni, nem nehéz.

A megvalósítás meglepően jó, a trükkök, a verekedések az átlagos tévés színvonalnál jobban sikerültek, bár a negyvenkliós Maggie Q-ról nehéz elhinni, hogy kétajtós szekrény nagyságú ellenfeleit válldobással teszi ártalmatlanná, és a másik oldal keménylegénye, a Vészhelyzetben érző szívű orvost alakító Shane West sem az a született akcióhős alkat. Visszaköszönnek az eredeti film ikonikus jelenetei az illemtanárnőtől Viktorig, a takarítóig, a beállítások, a képi világ is olyan, mint Bessonnál, csak modernebb, frissebb.

A jócsajfaktorra rágyúrtak a készítők persze, bár engem nem tud meghatni az ilyen piszkafa, mint Maggie Q, az újoncot alakító Lyndsy Fonseca viszont kifejezetten csinos csaj. A színészetet rábízták az ahhoz értőkre, Melinda Clarke és Xander Berkeley arcának egy-egy rándulása többet ér, mint a két csaj melója összesen, de ez jól van így, megvan az az egyensúly, amitől az Alias is olyan jó kis sorozat lett.

A folytatásra nagyon kíváncsi vagyok, mert sikerült átmenteni az eredeti filmből pár olyan dolgot, ami megfogta az embert, és hálistennek nem tartom vaklószínűnek, hogy az Aliast tökretevő Rambaldi-rejtélyhez hasonló átívelő szálat előszedjenek - Nikita majd tör-zúz minden héten, mi meg drukkolunk neki.