Nem is tudom, hogy mi a romantikusabb: egy vidéki diszkóban közvetlenül a mivanmivanbaszdmeg-típusú tömegverekedés után lassúzni egy picsarészeg lánnyal a Szomorú szamurájra, vagy egyszerre négy nőt tendereztetni főállású cselédnek és kurvának főműsoridőben, a Tv2-n. Mindegy is, hiszen Kozsó egész élete és munkássága bizonyítja, hogy szerinte a szerelem az az, amikor a szemébe hullik a saját hajtincse.
Éppen ezért ő az Édesnégyes első főszereplője, nincs ebben semmi meglepő, hiszen ez a fajta suttogva, távolba révedő tekintettel közhelyeket köpdöső hülyeség vonzza a szemet. Kozsó a Tv2 exkluzív szerződéssel röghöz köthető Benkő Dánielje, éppen ezért óriási taktikai hiba volt egy mindössze öt adásból álló szériára felfogadni. Nem olyan dús azért a magyar celebflóra, hogy tele legyen verselő, önnön nagyságán rendre elérzékenyülő egyedekkel.
Az Édesnégyes ugyanis csak egy kompakt Benkő feleséget keres, amit összeturmixoltak a Hal a tortán legkínosabb jeleneteivel. Egy celeb, négy nő, öt randi. Nincs ezen mit bonyolítani, és ha most valaki azzal jönne, hogy a szerelem nem ilyen, nem versenytárgyalás, meg szigorú pontrendszer, annak csak annyit jegyeznék meg csendben, hogy Jack Bauer valójában csak egy Kiefer Sutherland nevű színész egyik szerepe. Sőt a Halálcsillag is kamu.
A valóságshow ugyanis nem a valóság, hanem csupán valóságszövet, az előre megírt vázon. És ebben a műfajban igenis nézhetőt alkottak az Édesnégyes forgatókönyvírói, hiszen Kozsó fennkölten idegesítő, a négy nő pedig kidolgozottan, sőt plasztikusan (plasztikusan, érted) szerencsétlen. Ez az a műsor, amin a nézők fele felhúzza magát, a másik fele viszont teli szájjal röhög. A lényeg, hogy nem kapcsol el.
Az Édesnégyes az a sitcom, amiben a poénok egy része már nekünk fáj. Mi érezzük kínosnak, ahogy a négy lány kényszeredetten játssza a megírt, vagy csak felvett szerepet, és közben időről időre kiül az arcukra, hogy nem erről volt szó. Nem egy kamu arctetoválással feszítő, megfáradt hakniszamurájról, aki időről időre haikukat böfög fel a sztárélet nehézségeiről, meg az áfás számláról.
Sajnos azért néha sok az Édesnégyesből, pár perc alatt úgy érezhetjük, mintha Sandra Bullock romantikus vígjátékait, és amatőr gangbang filmeket néznék felváltva már napok óta. Mindehhez jön persze az Ámokfutók, mint filmzene.
Éppen ezért a Tv2 végre elfelejthetné a kényszeredett narrációt, az rontotta már el a Hal a tortánt is, itt ráadásul nincs is szükség rá: minden szóviccnél nagyobbat üt, ahogy Kozsó átlényegülve versel valamelyik jelentkező seggét markolva.
Ja, és ha már irreális helyzetet teremtünk előre megrendezett ötös randikkal, gruppenerotikával és női iszapbirkózással, akkor figyeljünk már arra, hogy a műsorban feltűnő karakterek is tisztában legyenek azzal, hogy azért ez így furcsa. Az ötvenes anyuka lepődjön meg egy kicsit, hogy a lánya udvarlója elhozta három másik csaját is, Kozsó meg legalább egy picit örüljön már annak, hogy egyszerre négy nő, sőt nyolc mell érdeklődik utána. Azért a verses kötete nem volt olyan sikeres, hogy ezt az agresszív nyomulást megszokottnak, sőt egyenesen terhesnek érezhesse.
Ezeket az apró hibákat leszámítva az Édesnégyes egy nézhető trash reality. Igazi, bűzölgő, rohadó óvszerszagú szemét.
Az utolsó 100 komment: