Az HBO az elmúlt szezonban szépen suttyomban előhozakodott két baromi jó sorozattal, ami azért jócskán megosztotta a nagyérdeműt, de nálam mindkettő azonnali kedvenc lett. Az egyik a Bored to Death, amiről majd írunk, amikor eljön az ideje, a másik pedig a Hung – Neki áll a zászló, aminek meg most jött el az ideje, mivel elindult a második évad.

A sorozatot nem ismerőknek nagy vonalakban annyit kell tudni elöljáróban, hogy egy otromba nagy hímtaggal megáldott lúzer tornatanárról szól a történet, aki olyan, mint maga Detroit, ahol a sorozat játszódik. Egykoron fényesen ragyogott (no nem szellemileg, mert szegénykém egyszerű, bár józan paraszti ésszel megáldott azért, hogy valamit a számlájára is írjunk), majd szépen leépült és beleszürkült az ipari környezetbe. Most szépen klikkelünk és már mondom is tovább.

Ray Drecker sztársportolónak készült, aztán a térd tropára ment, de még összeszedett egy relatíve jó nőt, akit elvett feleségül, születtek ikrei, viszont innen konkrétan jött a lejtő: válás, kilátástalanság, adósságok és még a háza is leégett azt mehetett is ki a telek végébe egy sátorba lakni, míg a nulla pénzéből újjá nem építi otthonát. Hogy a nullából több legyen, egy lúzertanfolyamon egy lúzertanártól megtanulja, hogy mindenkiben rejlik valami, amiből sok pénzt kereshet. Hamar rá is jön, hogy az a valami a nadrágjában rejlik, mert bizony annak tartalma igencsak méretes. A lúzertanfolyamon még lúzerpimpet is szerez egy szerencsétlen csaj személyében.

Erre épült nagyjából az első szezon, Ray tornatanárból boldogság-tanácsadó lett (ami persze mesés meghatározás arra, hogy akkora a pöcsöd, hogy áruba bocsájtod), és próbálta megszokni a kettős életet, mindeközben valahogy nevelte jó alaposan elcseszett gyerekeit és próbálta ápolni a kapcsolatot a volt feleséggel, aki egy borzasztó szerencsétlen, de gazdag bőrgyógyászért hagyta ott (anti)hősünket. Az egész annyira sötét hangulatúra sikeredett (persze azért viccesre is), hogy abszolút meg tudom érteni, ha valaki erre azt mondta, hogy „köszönöm, ebből pár résznél többet nem kérek”.

A Hung egy emberközpontú dráma. A második évad szinte azonnal az első évad történései után viszi tovább a fonalat. Itt nincs varázslás, nincs happy end, nincs csavar. Végignézhetjük, hogy a gazdasági válság hatására és egy szerencsétlen tűzeset után tönkrement családapa talpra akar állni, meglehetősen furcsa módon. Miközben két nő is hajbakap, hogy melyik legyen a stricije, Ray továbbra is nagyon vesztes, nagyon elkeseredett, de valahol pozitív figura, mert amennyire egyszerű lélek, annyira nagy a szíve. Az alapszituáció persze továbbra is tudja szülni a morbid poénokat, amely még súlyosabbá teszi a sorozat atmoszféráját. Akinek nem jött be az első évad, ne is próbálkozzon ezzel, mert nem érdemes. Akinél viszont betalált, mint Ray pöcse a nyugdíjas ügyfélbe, garantálom, hogy az évadkezdet is minőségi szórakozást fog nyújtani.