Az ABC nyári sorozatadagjának általam legjobban várt versenyzője, a The Gates a premier hatodik percére már letisztázott két dolgot: Rhona Mitra arcát szívásra teremtette az úristen, a nyári sorozat pedig nem az a műfaj, amit feltétlenül erőltetnie kellene az ABC-nek. A széria története első blikkre olyan, mint a sárga bögre: új család érkezik egy The Gates (A Kapu) nevű közösségbe, amit fal és magas kerítés véd, saját iskolája és rendőrsége is van, és mindenki milliomos, aki a falakon belül él. Aztán kiderül lassan, hogy a lakosokkal nem stimmel valami.
Az új család a rendőrfőnöké (Frank Grillo), két gyerek, szép feleség (Marisol Niochols), zűrös múlt, menekülés, újrakezdés, kliséhegyek. Az idősebbik gyerek az iskolában menten összeakad a legjobb csajjal, aki a suli bikájának a nője, és így tovább, anyu ideges, amikor a rendőr azzal nyit, hogy belefingik a nulláslisztbe, és elkezd nyomozni a közösség egyik prominens lakosa után (ok nélkül), szóval annyi az untig ismert panel, hogy ezt fel kellett dobni valamivel - és előjöttek a szörnyemberek.
Vámpírok, farkasemberek, boszorkányok - menten az első harminc percben kapunk mindent az arcunkba, ad hoc egymás után hajigált történetekkel, különösebb izgalom vagy értelem nélkül, a rendőr majd nyomoz, és majd veszélybe kerül a családja, és a vámpírasszony majd megsajnálja, satöbbi, satöbbi, ilyet írni nem nagy kunszt. Az egyetlen jó momentum az volt, amivel azt magyarázták, hogyan nem ég szénné a vámpír nappal, végre nem egy szájbarágós dialógussal, hanem mintegy mellékesen megmutatva. Nem lövöm le, de az említett jelenet után tényleg csak a nagyon unatkozók maradjanak.
