Annak idején úgy harangozták be A rejtélyt, mint az új Lostot, azóta persze ez a mondat afféle anekdota lett. Sem ez, sem pedig a FlashForward nem volt képes megismételni az eltűntek sikerét, azonban fogyasztható, átlagos sci-fik lettek.

Mivel a Fringe jelenlegi szezonja lassan a végéhez közeledik, ésszerűnek tűnik az, amit egy amerikai riporter, Jim Halterman meglépett, azaz interjút készített a sorozat készítőivel. Az executive producerként dolgozó Jeff Pinkner és J.H. Wyman többek közt a műsor jelenjéről, illetve a nem olyan régen adásba kerülő, zenés-táncos, '40-es évekbeli epizódjáról is beszéltek. A tovább mögött olvasható, hogyan is képzelik majd el a kreatív szakemberek a későbbi történések menetét. A harmadik évad úton van, persze addig ki kell várnunk a másodikat lezáró, fenyegető cliffhangert is.

Milyen óvintézkedéseket kellett tenniük, hogy megőrizzék a forgatókönyv biztonságát?

Wyman: Nos, néha megesik, hogy ezek a titkos anyagok kikerülnek és legfőképp a gyártásért felelős emberek közt kereshető általában a hibás. A mi házunk táján a csapat egésze, azaz írók, fizikai és irodai alkalmazottak is mindent megtesznek, hogy a történet ki ne kerüljön avatatlan kezekbe. Így mindenki próbál vigyázni a forgatókönyvre, és csupán egy meghatározott idő után bonthatja ki a stáb. Szerencsére komoly figyelmet szentelnek a procedúrának, így igyekeznek nem kiszivárogtatni a részleteket.

Pinkner: Nagyszerű érzés az, hogy az emberek epekednek azért, hogy mielőbb elolvashassák a sztori folytatását, hiszen ez azt jelenti, hogy sikerült bennük valamit megmozgatnunk. Korábban azért jóval többet spoilereztek el az interneten gyakran lógó rajongók, mostanság azonban mintha ez elkezdett volna csitulni. Persze manapság is igaz, hogy ha valakinek a kezébe kerül némi titkos információ, azonnal siet, hogy megossza társaival.

A közelgő cliffhangerre való tekintettel már gondolkoznak a harmadik évad történésein?

Pinkner: Azt hiszem, ha arra gondolunk, mivel is foglalkozunk mi, általában előre kell gondolkoznunk, hiszen nem mindig találjuk el elsőre azt az irányt, ami felé a sorozatot terelgetni akarjuk. Számos alkalommal írogatunk saját magunknak kifejtendő problémákat, amik sohasem kerülnek be a sztoriba. Ez a legjobb módszer arra, hogy fejlesszük a megoldó készségeinket is többek közt.

A Fringe világa nehezen összeegyeztethető a musicallel. Hogy jött az ötlet?

Pinkner: Már korábban tisztában voltunk azzal, hogy lesz egy olyan epizód az évad végén, amikor Peter szembesül eredetével, azzal hogy nem ebből az univerzumból származik. Amikor aztán hátat fordított Walternek, a labda jó magasra fel lett dobva, a FOX pedig le is csapta. Egy, a John Noble nagyszerű karakterére építő, zenés elemekkel megfoldozott epizód létrejöttét vetette fel a csatorna. Mi pedig rá is bólintottunk. Soha nem volt szó olyasmiről, hogy a sci-fi Glee-t akarnánk elkészíteni, de próbáltuk kihasználni a stílus lehetőségeit. Tulajdonképpen mást sem csinálunk, csak egy metaforikus tükröt tartunk a valóság elé, és fiktív karakterekkel meséljük el a benyomásainkat. Így közelebb kerülhettünk Walterhez, és világszemléletéhez is. Ha úgy éreztük volna, hogy a musical beépítésével meggyalázzuk a Fringe világát, elutasítjuk az ötletet.

Mi lesz a következő évad nagy dobása, talán egy animációs epizód?

Pinkner: Közelebb jár az igazsághoz, mint gondolná. Érthető okokból erről még nem nyilatkozhatunk és nem is tudunk, azonban emlékezzen mindenki erre a kérdésre. Néhány hónap múlva ugyanis, amikor javában dübörög majd a harmadik évad, rájöhetnek a nézők, hogy nem is volt ez egy ostoba felvetés.

A Fringe számos rejtett utalást hordoz magában. Mennyire tudatosak ezek?

Pinkner: A legtöbbet már az írásnál elrejtük az egyes epizódokban, azonban ezt szeretem leginkább ebben a sorozatban. A stáb nagy része majd' meg feszül, hogy tökéletes világot és környezetet teremtsünk a sci-finek. Az öltöztetőktől a vizuális effektesekig mindenki próbál tökéletes munkát végezni, és ha ez teljesül, csak akkor van értelme katarktikus apróságokat elrejteni a részekben. Mindegyik felvonásnak van értelme, elrejtett mondanivalója, ami utal arra, hogy mi is lesz a következő sztori lényege.

Wyman: Jó is, hogy ezt kérdezi, ugyanis a szezonzáróban lesz egy olyan fontos utalás, amit ha bárki megért...nos mindketten erősen csodálkozni fogunk. Itt a lehetőség arra, hogy elkápráztassanak minket a nézők. A következő évados utalás tehát ott lesz, azonban ember legyen a talpán, aki képes lesz megtalálni.

Mennyire ragaszkodtak a karakterek motivációihoz és személyiségéhez a zenés epizódban?

Pinkner: Jelen esetben mindannyian Walter elméjének kivetülései, így különösen szórakoztató a musical lehetőségeit kihasználva bemutatni az egyes szereplőket. Olyasmi ez, mint egy nyitány. Természetesen, ahogy láthatták felismerhetőek voltak a karakterek, mégis a főszereplő elméjében átmentek egy-két változáson. Összességében tehát nem különböznek a megszokottaktól. A különleges személyiségek új távlatait fedeztük fel ebben a részben, mégis tartottuk magunkat az eddig megismert ösvényen.

Wyman: Az eddig elkészített összes epizód, amit mi jónak tartunk, egyfajta metafora, ami nélkül a sci-fi műfaja elképzelhetetlen lenne. Ez erre a felvonásra különösen igaz, hiszen tulajdonképpen kettő az egyben jelenik meg a motívum. Rengeteget fejlődtünk szerencsére a történetmesélésben, ez pedig a musicalben teljesedett ki. Ha egy néző csak ezt az részt látta tudhatja, hogy a show-t maguk a karakterek repítik előre.