A Hallmark ma este duplarésszel mutatja be a CBS idei újoncai közül a The Good Wife című, immáron Golden Globe- és SAG-díjas sorozatot, amiben Juianna Margulies megmutatja az ifjoncoknak, mit is jelent az, ha valaki színészNŐ. A sorozatról korábban leírtam mindent, amit érdemesnek tartottam, így innentől kezdve magamtól idézek pár sort, mert ennél többet nem tudok a sorozathoz hozzátenni - meg kell nézni. Bemutató: Hallmark, 20:00. (Ha valakinek nincs Hallmarkja, a sorozat hamarosan érkezik a TV2 műsorára.)

A CBS a szerializált krimik és sármos férfi főhősök paradicsoma, itt hetente háromszor helyszínelnek, immáron kétszer tengerészetileg nyomoznak, nagyon gonosz gyilkosokat üldöznek, péntekenként meg halottakkal kommunikálnak nagyüzemben. Ami viszont rohadtul hiányzott nekik, az egy olyan sorozat, aminek a főszereplője egy olyan erős női karakter, akivel mindenki tud azonosulni, és nem feltétlenül azért, mert akkora mellei vannak, mint egy ökör feje.

A The Good Wife pontosan ez a sorozat, hiszen egy férje által először iszonyú kínos, majd meglehetősen nehéz helyzetbe hozott nőről van szó: a Chris Noth alakította államügyész ugyanis félrekúr, és ez a mai, webkettes világban csak és kizárólag egy afgán barlangban valósítható úgy meg, hogy ne derüljön ki, ráadásul be is mószerolják, hogy visszaélt hatalmával (ezzel egybegyúrva az amerikai közvéleményt az elmúlt évben foglalkoztató két nagy politikai botrányt), így megy sittre, anyu meg vissza melózni, mert míg eddig apu a pénzt kereste, ő gyereket nevelt és háztartást vezetett.

Julianna Margulies alakítja a feleséget, aki vesz egy nagy levegőt, kér egy szívességet egykori egyetemi csoporttársától, és visszamegy ügyvédnek, hogy a sorozat is elkezdődhessen. Maga az ügy, amivel megbízzák, annyira nem érdekes, és sablonos is, mint ahogy a mellékszereplők egy része is, de nekem nagyon bejön a fiatal vetélytárs a cégnél, mert űbergeci, és a nyomozócsaj figurája is jó, a színésznő meg nagyon bájos azzal a nagy őzikeszemeivel.

A történet arról szól tehát, hogy egy nő, akit a hülye fasz férje a padlóra küldött, hogy áll talpra, és hogyan győzi le saját bizonytalanságát, önbizalomhiányát és rutintalanságát, ami egyelőre, egy pilot erejéig nagyon faszán sikerült, csak éppen nehéz lesz egy egész évadra kihúzni a dolgot, mert életszerűtlen lenne - akkor viszont marad egy szimpla ügyvédes sorozat, ami ilyen felvezetéssel (NCIS és NCIS LA) simán túlélhet, csak nem akarom, hogy unalomba fulladjon, mert Margulies játékát egyszerűen jó nézni. A nyitójelenetet vissza is tekertem vagy kétszer, mert egy-egy apró rezdüléssel, a testtartásával, a gesztusaival ez a nő többet mondott nekem, mint a Hősökben az összes színész egy évad alatt.