Amikor tavasszal elindult a Magyarország története az MTV-n, akkor mezei nézőként (és nem történészként) csak annyit kértünk, hogy több 3D-s animációt, több korhű jelmezt, fegyvert, életszagot a sorozatba, ne csak mindig 19. századi festmények alapján próbálják bemutatni a középkort. Hát most karácsonyra megkapjuk ajándéknak a 3D-t is, a fegyvereket is, lesznek lovagok is, amennyit csak akarunk.
A Magyar Televízió ugyanis dokfilmet forgatott arról az ásatásról, amely a Szentföld legnagyobb lovagvárában, Margatban folyik, és ahol egykor johannita lovagok szolgáltak. Ezeknek a lovagoknak az életéről, és a magyar régészek munkájáról szól a Margat lovagjai című doku, amelyről azt írja az MTV sajtóanyaga, hogy "több éves alapos felkészülés után" forgatták, és a magyar tudósok eredményeit 3D-s animációk, korhű öltözetek, fegyverek, friss leletek és eredeti dokumentumok alapján mutatja be a film.
Néhány alapvető információt azért elmondunk az ásatásról. Major Balázs régész, történész és arabista felkészültségének és elhivatottságának köszönhetően három éve a magyarok kapták meg a lehetőséget, hogy teljes terjedelmében tárják fel alsóvárosával együtt a roppant erődítményt. Az intézményi összefogás ritka példájaként – részben saját költségen - csatlakoztak hozzá azóta a legképzettebb magyar szakemberek. A régészet, az építészet, a geológia, az informatika és a restaurátor szakma legmodernebb eszközei segítségével máris nemzetközi jelentőségű felfedezéseket tett a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió.
Éppen egy éve mutatták be például a várkápolnában feltárt freskót, a Szentföld legnagyobb ma ismert és meglepő tematikájú keresztes falfestményét. Majomfejű, guggoló ördög, késpengékre szúrt bűnös, nyelvénél fogva fellógatott vétkes, lángok nyaldosta püspök, emberi szemből lakmározó kígyó – ilyen és hasonló jelenetek árulkodnak a középkori bűnökről és büntetésekről. Az élet egy keresztes várban azonban nem csak állandó harcot és sanyargatottságot jelentett. Bár a szerzetes katonák szigorú regula szerint élték mindennapjaikat, békeidőben, amely olykor több emberölt is jelenthetett, napsütötte, szellőjárta teraszokra építettek kényelmes lakrészeket.
A földrengések és ostromok ellenére is fantasztikus épségben maradt meg az erődítmény, amelyben a kutatások nyomán sorra veti ki magából a mindennapi élet szép és hasznos kellékeit a föld. Kulacsok, mázas kerámiák, csatok, pénzérmék, nyílhegyek, csontok és magok segítségével, apró mozaikokból rekonstruálható egy középkori erőd és a szerzetesrend korai története.
Szóval erről a lovagvárról, a johannita lovagokról, és feltárt leletanyagról forgatta filmjét Bánki Ilona, amely 50 percben lesz látható 24-én, 17 órától az m1-en.
