Egy hete indult el az m1 új, őszi műsorstruktúrája, benne három celebes, szórakoztató műsorral, köztük a Sztársávval. Bár a Nappali és a 6 órai tea is igen finom falat, akarom mondani nyelet, elsőként mégis Gundel Takács Gábor új műsorát rakjuk puskatus alá, nem véletlenül.

A Sztársáv ugyanis tekinthető úgy is, mint a választások előtti köztévés átalakulás egyik ikonikus példája. Főműsoridőben megy, például a megszüntetett A la carte vagy A tévé ügyvédje helyén. Nyilván nem véletlen, hogy helyettük nem új politikai, vagy fogyasztóvédelmi műsort indított a köztévé vezetése, hanem amolyan kulturális Mokkát, de cikóriából.

Az, hogy szegény tévé archívummal főz, érthető, így most ne menjünk bele, hogy a Sztársáv első heti adásához nem kellett más, minthogy néhány raktáros fejest ugorjon az alagsorban lévő papundekli dobozokba, és kihajítson néhány fémdobozt például Kabos, meg Jávor Pál felvételeivel. Igazából azon sem érdemes fennakadni, hogy a műsor az egykori  Kultúrház díszleteinek újramixelésével készült, és hogy még azt az operatőrt is megörökölték, aki jobban szeret az átlátszó plasztik dobozokba behajított lila neoncsöveken, meg a nejlonfüggönyön áttetsző fényeken elidőzni, mint a riportalanyok arcán.

Még az sem nagyon bosszantó, hogy a Juventuson megy már egy ugyanilyen nevű műsor, amit egyébként pont az a Várkonyi Attila (igen-igen, DJ Dominik!) vezet, aki mellesleg az MTV szórakoztató műsorok főosztályának vezetője is. Nem, az igazi probléma az, hogy ami ezek összességéből kijön, az a legjobb esetben is közepesen érdektelen magazinműsor, a legrosszabban pedig ijesztőbb, mint Rátonyi Róbert hasbeszélő száma.

Engem legalábbis nem nagyon érdekel, hogy a gyerekei tudták-e Knézy Jenő aláírását hamisítani, vagy hogy Sinkovits hogy leckéztette meg a fiatalokat a színpadon, azt viszont soha nem akartam látni a magyar köztévén főműsoridőben, ahogy az Álmodj, királylány és a Karthago-féle Elefántdübörgés után Pataky Attila rátámaszkodik a zongorára, és párás szemmel elénekli a Ment a hűtlen nehéz fejjel kezdetű slágert.

Ne akarjon az MTV a RAI Unóra hasonlítani, ezen a lápvidéken nem terem pálmafa, és a történelmi romok felett sem Toto Cutugnók énekelnek. Akkor már inkább szerződtessék le Sólyom Lászlót egy szignálra, hogy „szíves türelmüket kérjük, az átállás folyik, lesz itt még Éjjeli menedék, meg Szerintem, csak nem Balóval, hanem Kerényivel, de addig se kapcsoljanak el, a technikai szünetben végtelenített Önök kérték lesz”. Hátha azt már nem szegény Gundelnek kéne vezetnie.