Igaz, már múlt héten történt a szomorú esemény, azaz Don Hewitt halála (amiről Index anyánkon be is számoltuk), de még nem késő a legendás producer műfajteremtő műsoráról, a hírtelevíziózás non plus ultrájának tartott 60 minutes-ről megemlékezni - főleg azért, mert a comment.com-on ez a műfaj nem sokszor szokott előkerülni. 1968 szeptember 24-én hangzott fel először a műsor jellegzetes szignálja, a stopperóra ketyegő hangja, amivel (no meg a címmel) az egyórás időtartamot jelezték a készítők. Azóta folyamatosan műsoron van az oknyomozó újságírás csúcsának tartott hatvan perc, egészen pontosan 42 évada, ami rekord a főműsoros (primetime) televíziózásban, legalábbis az Egyesült Államokban.
A műfaj sajátosságai miatt a műsor soha nem kívánt meg látványos technológiai újításokat, így amit most látunk a CBS műsorán, az tulajdonképpen ugyanúgy néz ki, mint amilyen ‘68-ban is volt: ketyeg az óra, majd a műsorvezető bemondja a heti témákat, melyeket minden esetben az azt készítő riporter vezet fel egy vetített háttérgrafika előtt. Mivel a legnagyobb produkciós költség az alkalmazottak munkabére (és az utazások költsége), nem csoda, hogy a 60 minutes a CBS legjobban kereső műsora: az eddigi évadok tiszta nyeresége meghaladja az egymilliárd dollárt is.
A műsor és a riportok lényege és felépítése sem sokat változott az évek során: olyan történeteket, sztorikat dolgoztak fel, melyek az egész ország érdeklődésére számot tarthattak, de minden esetben az egyénre fókuszáltak, és a riportalanyoknak sokkal nagyobb teret adtak, mint a riportereknek, akik a szokásokkal ellentétbe nem sztárjai voltak a riportoknak, csak másodhegedűsök. Az elmúlt években Anderson Cooper, Katie Couric, Diane Sawyer, Mike Wallace, Ed Bradley, Dan Rather, Meredith Vieira és Walter Cronkite is a műsorban dolgozott.
A műsor stabilan az év húsz legnézettebb műsora között van, a 42 évadból öt alkalommal az év legnézettebb programja volt (rekord, amit két régi sitcommal közösen tart) és 23 alkalommal szerepelt az első tízben, amire egy másik műsor sem volt még képes az amerikai televíziózás történetében. A 60 minutes készítői büszkék arra, hogy sem politikai, sem gazdasági nyomás nem befolyásolhatja a műsor tartalmát, a szólás- és sajtószabadság egyik zászlóshajójának tartják szerte a világon. A katonai megrendelések körüli korrupciós botrányoktól a CIA kokaincsempészetben való részvételén át az első Öböl-háborúban egymást lövő szövetségeseinek ügyéig szinte minden nagy port felkavaró esetet és témát feldolgoztak, 1983-ban egyik riporterüknek köszönhetően került szabadlábra egy fegyveres rablással tévesen vádolt és emiatt elítélt texasi férfi.
A 60 minutes a sikerek mellett nem kerülhette el a botrányokat sem, 1982-ben egy vietnámi háborús veterán tábornokot, William Westmorelandet vádolták meg információk visszatartásával tévesen, 1997-ben az amerikai-mexikói határon dolgozó határőröket vádolták meg azzal, hogy szemet hunynak bizonyos drogcsempészek tevékenysége felett - mindezt egy állítólagos kiszivárogtatott feljegyzés alapján. Mindkét esetben helyreigazítást kellett közzé tenniük, mert tévedtek, az első esetben ráadásul elég elfogultan ítélték meg a tábornok tevékenységét.
Az egyik leghíresebb ügyük, a Brown and Williamson dohányipari cégtől kirúgott bennfentes informátor, Jeffrey Wigand esete volt, amiről Michael Mann forgatott Oscar-díjas filmet Al Pacino és Russel Crowe főszereplésével. Erről, és a műsorról bővebben a poszt forrásául szolgáló Wikipedia bejegyzésben olvashatunk.
Neocon 2009.08.31. 10:50:20
Tila. 2009.08.31. 11:44:29
azt hiszem a héten meg is nézem újra a Bennfentest... óriási film, hatalmas színészi alakításokkal, imádom :)
Fidel! 2009.08.31. 11:53:37
The Welsh 2009.08.31. 13:24:45