Amikor először hallottam a Defying Gravity című sorozatról, rögtön mellékeltek is figyelmeztető címkét a Variety-ben: "olyan, mint a Grace klinia, csak egy űrhajón". (Ezen persze nem szabad csodálkozni, hiszen a sírós-picsogós kórházsorozat egyik exec. producere a készítő.) Innentől kezdve pontosan tudtam hogy mit várjak a sorozattól, így ha ebből a szempontból nézem az ABC vasárnap este elhasalt üdvöskéjét (3 millió néző), akkor nem ért csalódás, de ha egyszeri sci-fi-rajongóként, akkor érthető, miért hánytam majdnem tele egy vödröt az első két epizód alatt.

A Dark Blue pilotja kapcsán bírtam azt írni, hogy ennél nagyobb kliséhalmot el sem tudok képzelni, ami nagyon elharmarkodott kijelentésnek bizonyult, a Defying Gravity (ha a magyar címe Dacolva a gravitációval lesz, villát szúrok a bal szemembe) nemcsak az összes elcsépelt sci-fi-panelt (szopás a légzsilippel, szivárgó űrruha, titokzatos hangok az űrhajóban, videónapló az otthoniaknak, stb.) hanem az ún. női sorozatokat a férfinép számára elviselhetetlenül idegesítővé változtató manírokat is felvonultatja, van itt egyéjszakás kaland után összefutó későbbi kolléga-párostól az eltitkolt terhességen át a súlytalanságban dugásig minden, sőt, annál is több, de nem akarok többet spoilerezni.

A történet 2052-ben játszódik, amit istenigazából csak abból tudunk meg, hogy kiírják, mert minden pont olyan, mint most, egy homályos utaslás van rá, higy az alaphelyzet nagyjából a Virtuality felállására hajaz, azaz a bolygó klímája egyre szarabb, és nem jó a túlnépesedett Földön élni. Nyolc űrhajós (négy nő és négy férfi, még jó) meg bevállal egy hatéves, a Naprendszert bejáró nagy kalandot, aminek során még a Vénuszra is leszállnak, mert a Mars már megvolt - ez a Nagy Sorsfordító Esemény a Jóképű De Tragikus Főhős életében.

Persze ez így nagyon vékony lenne, meg eleve, egy 13 részes epizódban hat évet feldolgozni nem nagyon lehet, illetve de, csak szar lesz, így a készítők mutatnak flashbacket kocsmázással meg kiképzéssel, amiről üvölt az alacsony költségvetés, illetve megkapjuk az expedíció képeit is, amin meg az látszik, hogy van pénz trükkökre, csak díszletre nem jutott. A brit-kanadai-német-albán koprodukcióban amerikai színészek dominálnak, Laura Harris és Ron Livingston a két húzónév, de több ismert sorozatos és filmes arc is feltűnik a legénységben.

A történethez hozzácsaptak még egy titokzatos szálat, ami azt sugallja, hogy az egész expedíció és a legénység összeválogatása nem a véletlen műve (már miért lenne az?) de nem is a NASA utódának konkrét terve, hanem egy felsőbb hatalom utasítása alapján történt minden. Erről bővebet majd csak akkor tudunk meg, ha mindenki mindenkit kielégített orálisan és anáisan is, gondolom, mert Laura Harris meztelen teste (már ha az övé volt) többet van a képernyőn, mint ez a nagy titok, amiről én azt gondolom, hogy egy űrlény lesz a háttérben, őt hívják Bétának, vagy pedig egy új számítógép, egy mesterséges intelligencia, mert a klisékből épített foshalom tetején ez a kettő lenne az igazi csúcsdísz.