Ha csóró szocialista ország filmesei vagyunk, akiknek spórolni kell a díszlettel, a jelmezköltséggel, az egy stábtagra jutó sörmennyiséggel, és a legfuturisztikusabb jármű, amit elő tudunk keríteni, az egy Lada Niva, akkor legalább vegyük poénra a dolgot, ne lövöldözős, meg szörnyes sci-fit csináljunk, hanem olyat, ami félig vígjáték. Ezt szúrta el a mi Pirxünk anno, és ez teszi szimpatikussá a Látogatókat, aminek eredeti címe egyébként Návštěvníci volt és 1983-ban készült német-svájci-francia koprodukcióban. A sorozat 15 epizódból állt, és itt lehet elolvasni a széria teljes sztoriját, nem spoiler, mert a közeljövőben nem valószínű, hogy leadják nálunk, bár ki tudja. Professzor Filip és csapatának története számos országba eljutott, és ne csak magunkra, meg a többi szocialista királyságra gondoljunk, ugyanis az NSZK-ban és Spanyolországban is vetítették. Arra azért kíváncsi volnék, hogy egy spanyol gyereknek mik az emlékei erről.

A legtöbbeket biztos az villanyoz fel felnőtt fejjel, hogy szerepelt benne Dagmar Patrasová, a csehek vetkőzős színésznője, aki kötelességtudóan, amit lehetett, ebben a sorozatban is megmutatott (igen, voltak róla teljesen meztelen képek is a filmben, ahol gyakorlatilag mindene látszott), a dolgozó népet szolgálta. De nem is ez a legérdekesebb, hanem az, hogy a sorozat zenéje megjelent egy Supraphon LP-n akkoriban. A zenét Karel Svoboda szerezte, ki más, és a lemez másik oldalán a Létající Čestmír muzsikája szólt, szintén Svobodától, ami nagy kedvencem volt gyerekkoromban (írtunk is már róla itt). Szóval az a Supraphon bakelit egy igazi kincs lehet, akinek megvan, az dugja egy széfbe, és nyelje le a kulcsot, mert egy igazi gyűjtő betörni is képes, hogy megszerezze. A sorozat epizódjai egyébként összekereshetők a youtube-on, csehül. Ugrás után megtekinthető a sorozat végefőcíme is.

Hiába a modern hangzás, azért Svoboda mester keze nyoma igencsak felfedezhető a főcímzenéken. Ha viszont megfigyeljük a stáblistát, akkor láthatjuk Jan Svankmajer nevét is.