Várható volt, hogy amint a Dollhouse első évada DVD-n megjelenik, a két legérdekesebb extrát, a leforgatott, aztán szétszabdalt eredeti pilotot és a 13., Epitaph One címre hallgató epizódot azonnal feltolja valami jótét lélek a netre, hogy azok is megnézhessék, akik esetleg nem tervezik a díszdoboz beszerzését (mi már jó függőhöz méltón megrendeltük). Ami Joss Whedon eredeti elképzelését illeti, az unaired pilot sokkal feszesebb és izgalmasabb, sőt humorosabb is, mint amilyen a Ghost című új volt, a Fox ezúttal (is) mellélőtt.

Félelmetes, mennyire ostoba lehetett az a tesztközönség, ami az Echo című eredeti epizódot sötétek és zavarosnak találta. Jó, lehet, hogy az első évadot látva könnyen beszél az ember, de könyörgöm, a nyitó képsorokba a szánkba rágják, hogy mik és kik ezek az "aktívok", mit lehet velük csinálni, miért nem veszélyes az, ha eláruljuk nekik legféltettebb titkainkat, és így tovább. Megmutatják Echót, amint három-négy bevetésen különböző karaktereket hoz, melyek között izé, egy buta kurva sincs, nem úgy, mint az új pilotban (csöccsel kell mindent eladni).

Ballard is előkerül meg a nyomozás, megkapja a képet, és még Victorral is találkozik, akiről már itt kiderül, hogy baba, és Echo is előkerül, de csak azért, hogy lelője (erre programozták a Dollhouse-ban), tehát a különbségek a sorozat tévében látott első epizódja és Joss eredeti gondolatmenete között elég markánsak. Emellett az is kiderül már itt, hogy Echo, Sierra és Victor vonzódik egymáshoz, és Echo a végén elsuttogja saját nevét is, szóval ha úgy nézzük, szinte minden áthúzódó szálat bemutatnak nekünk, egyértelművé válik, hogy miről szól a sorozat, igaz egy vaddöfakk-pillanatot ellőnek azzal, hogy Ljubov/Victor lelepleződik, de ez szerintem belefér.

Sokkal izgalmasabb lett ez a verzió, érthetetlen, miért nem bíztak a Foxnál a Firefly-fiaskó után Whedonban, azaz azt követően, hogy beleszóltak előző sorozata készítésébe és az epizódok sorrendjébe - ennek meg olyan nézettségcsökkenés lett az eredménye, hogy az űrwestern hatalmasat bukott. A Dollhouse lebutított, szájbarágós, második pilotja humortalan és művi volt, Dushku mintha már nem bízott volna saját magában sem az új jelenetek alatt, ami sajnos az egész évadon át jellemző volt a teljesítményére, míg az unaired pilotban még hitelesen alakított négy különböző karaktert is.

A 13. epizóddal is foglalkozuk majd, mert egyrészt ennek (is) köszönhető, hogy lesz második évad, másrészt olyan jól sikerült, mint nem sok rész a rendes évadból - a Fox bánhatja, hogy mégsem kérte be tévés sugárzásra.