Egy héttel a finálé előtt a Lost egy olyan király, figyelemfelkeltős epizóddal jelentkezett, amilyennel csak kell az évad ezen szakaszában, lásd még Fringe eheti része. Kaptunk válaszokat, magyarázatot egy rakás dologra és persze újabb kérdéseket, illetve a táblán a figurák a helyükre kerültek, hogy a jövő heti duplában szépen felborogathassuk őket. A kép után spoileresen.

Iszonyú jó rész volt ez, és tessék nekem elhinni, hogy érdemes kétszer is megnézni egymás után, mert az apróságokra istenigazából csak akkor tud odafigyelni rendesen az ember. Az epizód címe ennél találóbb nem is lehetett volna, hiszen a sziget egykori és jelenlegi lakosainak vezetőire koncentrálunk, és megállapíthatjuk, hogy aki a szigeten vezető szerepet tölt be, az sikeres ember nem lehet.

Jack ugye megbukott annak idején, most Sawyer is megszívta, talán Sayid az egyetlen a parti népségből (mert Locke-ot már nem oda soroljuk), akire egy kisebb betonkeverőt rá mernék bízni, de azt is csak nagyon félve. Horace, az Dharma-bohóckodás gyengekezű vezére nem tud mit tenni Radzinszky ellen, akiből később a világ lúzere lesz, és 108 percenként gombokat fog nyomogatni a föld alatt - most egyelőre csak szegény Julietet és Sawyer ütlegeli információért, mindhiába. Vezető szerepben tündökölt eddig Dr. Chang is, Miles apja, aki Faraday utasításának engedelmesedve elrendeli a  sziget kiürítését, legalábbis a nők és a gyermekek mehetnek isten hírével - ehhez az kell, hogy Miles-szal beszéljen, és rádöbbenjen, hogy ő az apja - de ennek az az ára, hogy soha többé nem találkozik a nejével.

Ami az ádöröket illeti, jelenlegi vezérük szerintem Eloise, és Widmore csak azért van benne a pikszisben, mert dugja - tudjuk, mi történt mindkettőjükkel, az egyik egy megkeseredett milliárdos lett, a másik meg egy olyan nő, aki abban a tudatban szülte meg és nevelte fel a fiát, hogy tisztában van azzal: egy szép nap a múltban (hehe, micsoda paradoxon) majd hátbalövi. Benjamin Linus regnálása az ádörök élén eltartott egy ideig, de csúnya véget ért, és mivel a Dead is Dead című részben a füstszörny kötelezte arra, hogy vigyázon John Locke életére, így nemigen lesz belőle ismét főfasz, Locke, a jelenlegi vezér meg eleve halott, csak most éppen fel van támadva, szóval annyira faszán ő sem járt.

Az epizód története egyébként annyi, hogy Jack mostanra totálisan átvette Locke szerepét, mint a hit embere, és Faraday utasításainak megfelelően elindul felrobbantani a bombát, mert akkor majd mindent, ami eddig történt, meg nem történtté tesz, és ha neki van igaza (de szokás szerint nincs), akkor a jövő heti epizód végén a nagy csavar az lesz, hogy a bomba felrobban, és mindenki ott ül a gépen. Ha így lesz, tökön szúrom magam egy vasvillával. Ehhez, mármint a bomba felrobbantásához, kellenek az ádörök, illetve Eloise és Richard, valamint Sayid is, aki pont jókor jön elő a bokrok közül, hogy Kate életét megmentse - ezt majd később sajnálni fogjuk még - és beússzon a többiekkel együtt a templomba, ahol a bomba van.

Miles, Hurley és Jin csak egy pár percre van jelen az epizódban, a már említett Chang-Miles találkozás erejéig, amiből Miles megtudja, hogy az apja azért volt ilyen köcsög velük gyerekkorában (elzavarta őket ugye), mert ő mondta neki, hogy hallgasson Faraday tanácsaira. Ez az első "full circle"-momentum az epizódban mellesleg, de volt még vagy kettő. Az 1977-es idősíkban van a második is, akkor, amikor Eloise elkezdi olvasgatni Faraday naplóját, és rádöbben, hogy hoppácsak, ezt ő adta a szakállas kisembernek. És ott van benne minden, amit tudnia kell a szigetről és a matematikáról meg a kvantumfizikáról - tehát Danielnek azért kellett meghalnia, hogy anyu megkaparinthassa a naplóját, abból mindent megtudjon, majd elküldhesse a fiát a szigetre, vissza a múltba, és ezért mondta azt Penny-nek az előző rész végén, hogy "hosszú idő óta most először nem tudom, mi fog következni".

A harmadik bezárt körhöz a jelenbe kell előreugrani, abba a jelenbe, amiben a kétségbeesett Sun a férjét keresi, Ben kissé rezignáltan veszi tudomásul a másodhegedűs szerepet, Locke pedig egyre inkább úgy viselkedik, mint Jack tette az első évadban, és az ádörök élére áll. Amikor éjjel elmennek a meseerdőbe a csempészek repülőgépéhez az az epizód legjobb része, a kontraszt a korábbi Locke és a mostani, céltudatos között, valami félelmetes. Kiderül, hogy azt a tanácsot, miszerint mindenkit vissza kell hozni a szigetre, Locke adta saját magának, mert tudta, hogy a koporsója csak így kerülhet vissza, így Richardon keresztül üzen múltbéli önmagának, és odaadja az iránytűt, stb. Ben és Richard nem ért semmit a dologból, de Locke nem segít rajtuk egy szó magyarázattal sem - payback IS a bitch.

Az érzelmi szálunk tovább bonyolódik, Kate ugyanis a sorozat törtlnetben másodszor beint Jacknek, és nem vesz részt a hidrogénbombás kalandban - nem hát, neki kurva jól jött az, hogy a gép nem Los Angelesben szállt le, mert akkor mehetett volna sittre, de ezt ez a csőlátásban szenvedő gyökér nem veszi észre, sőt, még azt sem, hogy mennyire megbántja a kis szeplőst azzal, hogy alig várja, hogy mindent (a csókokat, dugást, szerelmet IS) meg nem történtté tegyen. Kate így visszaszalad a Dharmásokhoz, akik a tengeralattjáróval kipaterolják a szigetről, mit bajkeverőt - Juliet arca, amikor Kate megjelenik a hajón, Emmy-díjat ér. Remélem, hogy a fináléba beharagozott halott nem Juliet, hanem Kate lesz, bár erre nem mernék nagyobb összeget feltenni.

A rész végén pedig kiderül, hogy John Locke nem hiszi, hogy Jacob a sziget nevében beszél, sőt, szerinte Jacob nem a sziget javát szolgálja, és elindul beszélni vele, mégpedig az összes ádör társaságában - így ennek az évadnak is az a vége, hogy vonulnak a népek, mint az eddigi nlgyben történt - és Richard kénytelen vele tartani, mert ő egyfajta tanácsadó, aki már nagyon-nagyon régóta ezt a szerepet tölti be. De hogy kinek dolgozik, azt még mindig nem tudjuk, sőt, azt sem, hogy Jacob akkor most a sziget ura, vagy éppen ellenkezőleg, azt meg főleg nem, hogy Locke miért akarja kinyírni, mert igen, ez a terve. Jövő hét csütörtök hajnalban kiderül sok minden. Vagy nem.