"Ha szerencsés napunk van és sikerül - vásárcsarnokban vagy hentesüzletben - bárányhúshoz jutni, akkor húsvétra különleges pecsenyét készíthetünk. (Finom sertésjavából is!)"

Írta az Ország Világ heti étrendjavaslata húsvétkor. De nem valószínű, hogy egy hiánygazdaságban "szerencsés napunk" volt, ezt már mi tesszük hozzá, úgyhogy felejtsük is el 1979-ben a húsvéti báránysültet, jó lesz az disznóból is. Egyébként pont egy 1979-es tévékritikában, méghozzá a Főzőcske, de okosan című műsor ürügyén filozofált Váncsa István azon, hogy alapjában nem rossz ez a főzőcskés műsor, csak az a baj, hogy gyakorlatilag az alapanyagokat, legyen szó bármilyen húsról, vagy akár májról, elég nehéz beszerezni. És ne lazacra, vagy mosómedvecombra gondoljunk, hanem sima felsálra, vagy karajra. Na, ennyit, arról, hogy mi nem került az asztalra 1979-ben, lássuk inkább, mit néztünk 1979 húsvétján a tévében.

Először egy kis ugrás még tíz évvel vissza. A '69-es húsvéti műsor nevezetes volt, ugyanis ekkor sugároztak először kísérleti színes műsort a tévében (az Állami Népi együttes táncolt, Major Tamás verset mondott, Latinovits szintén, Simándy József meg elénekelte a Hazám, hazám-at). Jó jó, nem hétfőn, hanem szombaton, de az is az ünnephez tartozik. Egyébként '59-ben és '69-ben nem sok jelét látjuk a tévéműsorban annak, hogy ünnep lenne, maximum az utalt erre, hogy ilyenkor kivételesen hétfőn is volt műsor. A '69-es húsvét estéjén például a Jó estét, Moszkva! című szovjet-magyar közös műsorban a polgárháború harcait, valamint a szovjet és a magyar partizánok emlékeit elevenítették föl.

De inkább nézzük 1979-et. Azt, hogy nem a részegen árokparton fetrengés, meg a málnalikőr nyakalás nemzetközi napját ünnepeljük, hanem ugye Jézus feltámadását, azt igyekeztek nagy nagy zárójelek közé tenni, ez meg is látszott a tévéműsoron, de még egy árva nyúl, vagy bárány sem bukkant fel a műsorokban. Összehasonlításképp: az 1938-as húsvéti Rádióújság második oldalán rögtön a Golgota felé című festmény reprója fogadta az olvasót, a rádióműsor (akkor még nem volt tévé) meg rogyásig volt szentmisével. Ehhez képest azért '79-ben már az is nagy szó volt, hogy nem fárasztották le korán reggel a gyerekeket Iskolatévével, mint 1978-ban, hanem a Reggeli torna után 9:05-kor gyerekfilmek mentek, egy belga, meg egy lengyel. Aztán Zsebtévébe futottunk 9:35-kor, ekkor már Gyabronka József váltotta a Móka Mikiségben Levente Pétert, és ebben az epizódban Takács Bálintot arra kellett megtanítani, hogy ne csessze széjjel a saját játékait. Utána vége volt a jó világnak, mert jött a Cimbora-Matiné. Annyi jó azért volt a dologban, hogy Káldy Nóra vezette. Egyébként meg a gyerekek és a színház kapcsolatát szerették volna elmélyíteni úgy, hogy bemutatják nekik egy Rómeó és Júlia-előadás kulisszatitkait, nem is értem, miért nem egyből az Othelloét. De a későbbiekben volt Ember tragédiája, meg Bánk bán is, amik szintén kifejezetten gyerekdarabok.

Aztán helyre állt a rend, jött Ludas Matyi, igen, a Dargay Attila-féle színes, egészestés családi mozi. Kábé háromféle adatot találtam arra, hogy mikor készült, de a lényeg, hogy 1979 húsvétján mutatták be először a tévében, egyébként mozivásznon láthattuk eredetileg.

A Ludas Matyi után hosszú szünet következett, csak az odakint portyázó locsolók kurjongatásai törték meg a csendet, aztán végre újra bekapcsolhatuk a tévét, Vivaldi-hangverseny ment 15:15-től. Művelődésből sose volt elég, a hangverseny után Gobbi Hilda volt műsoron, aztán kemény ötpercnyi Reklám vette át a terepet, ez volt a nap első és utolsó reklámműsora! Délutáni családi filmként egy szovjet mozit kaptunk, de mielőtt fanyalognánk, gondoljunk bele, mennyivel volt az nézhetetlenebb, mint a mostani amcsi nyáladék családi filmek délutánra. Semmivel. A Hely a nap alatt főszereplője egy kiskutya, meg az örmény humor volt, a színészeknek meg csak egy nevük van: Tamrazjan, Csaldranjan, Marutjan, Babajan.

Szakítsuk meg adásunkat. Eddigre már biztos mindenkiben megfogalmazódott a kérdés, mennyit kapott egy locsolkodó kisgyerek '79 húsvétján? Hímes tojás már nem volt divatban, csokitojás azért még igen, de a zseton volt a lényeg. Az Ország Világ cikke szerint idegen gyerekeknek 10 forint járt, családtagoknak meg 50-100 ropogós forint.

"A romának jól megy dolga" - ez volt a címe Bangó Margit műsorának, egyébként ő ebben a gyanús műfajban (értsd: magyar nóta) tényleg fergetegesen jó, és majdnem negyven percet énekelt húsvét hétfőjén, egészen 18:20-ig, amikor Jókai Mór, meg a Nagyenyedi két fűzfa tévéadaptációja foglalta el a képernyőt. 19:40-kor Esti mese jött, egy lengyel bábfilmet láthattunk, az volt a címe, hogy Az óratörpe látogatása. Mondom, hogy sehol egy nyúl, vagy húsvéti tojás. A Híreket ünnepnapokon letudták öt percben, előtte azért még átmozgatták a teljes lakosságot a Tévétornával (19:50). És főműsoridőben, esti filmnek a Funny girl című amcsi musicalt nyomták be Barbra Streisanddal és Omar Shariffal. De azért még 22:30-kor volt egy kis Hírek megint, nehogy bután aludjunk el. 22:35-kor pedig akkoriban már zárult is Miki mókatára, vége volt a tévézésnek.

Linkajánló: A Ludas Matyi online-on retró húsvéti címlapokat nézegethetünk, katt ide.

Bónuszként pedig íme az 1938-as húsvéti divat a korabeli Rádióújságból: