Nagy, mit nagy, hatalmas fába vágta a fejszéjét Michael Green, a Hősök egyik producere amikor az NBC-hez vitte a bibliai Dávid király törtnetének modern változatát, még meglepőbb azonban az, hogy Ben Silverman rábólintott a projectre, és állítólag nem sajnált 10 millió dollár körüli összeget sem a duplarészes pilottól. Aztán most mindketten verik a fejüket a falba - Green azért, mert nem egy kábelcsatornánál kilincselt az ötlettel, Silverman meg a vasárnap esti premier nézettsége láttán.

A Kings (Királyok) történetének megértéséhez nem feltétlenül kell ismerünk az Ótestamentum releváns passzusait (Saul és Dávid történeteit), de segít az egyelőre 13 részes sorozat későbbi történései megtippelésében, az biztos. A sztori röviden annyi, hogy van két, egymással időtlen idők óta háborúzó, szomszédos királyság (Gilboa és Gath), melyek természetesen csak a képzelet szülöttei, csak úgy, mint a Manhattanre kísértetiesen hasonlító gilboai főváros, Siloh, hiszen ez csak egy mese, ne tessék komolyan venni.

A háborúban akkor áll be fordulat, amikor egy vidéki fiú (a család hetedik gyermeke) a bátyjához hasonlóan beáll a seregbe, és egy merész húzással kiszabadítja a trónörököst az ellenség fogságából, mégpedig úgy, hogy a hőstett közben lezúz egy Goliath-tankot, hogy a bibliai párhuzam tovább folytatódhasson. A hős katona persze kapóra jön a királynak, és menten előléptetik, majd véres kardhoz hasonlóan hordozzák körbe-körbe, és kezdenek vele szépen lassan fasza kis hatalmi játékokat űzni, a többit el lehet képzelni.

A fentiekből kiderül, hogy ehhez hasonló sorozat jelenleg nem nagyon van a network-tévék, de még a kábeles adók műsorán sem, ami nagyon jó, mert már a fülemen is procedurális krimik meg megmagyarázhatatlan eseményekkel operáló pszedudo-sci-fi-sorozatok folynak, csak ott a baj, hogy a grandiózus elképzelésekhez illő kiváló díszletek és kiválóan forgatott jelenetek magukban nem visznek el egy történetet, kellene egy normális forgatókönyv is, no meg egynél több színész is bele.

A biblia események közé beszőtt szálak ugyanis kísértetiesen emlékeztetnek egy roszabb kolumbiai szapanopera eseményeire a cselszövő geciember teátrális beszólásaitól a király szeretőjéről látszólag tudomást sem vevő királynéig, és akkor még nem is beszéltünk a király lányának megmagyarázhatatlan szerelembe eséséről az ifjú hős iránt, a nemzet lelkiismereteként funkcionáló, és nagyon politikailag korrektül néger színésszel játszatott papírmasé-papról, az indián származású Wes Studi alakította kőbunkó főparancsnokról, vagy a pinabubusnak beállított királyfiról, aki persze meleg, miért is ne lenne az (mondjuk Jonatán a Bibliban is gyanúsan jóban volt Dáviddal).

Ha a szappanoperai kellékek és szálak nem lennének elég idegesítők, akkor ott vannak azok az áthallások, melyek az embert lépten-nyomon kizökkentik a képzeletbeli világból, a Blackberry-k, a Mercedes-kocsik, az, hogy Siloh PONT olyan, mint Manhattan, csak tisztább és így tovább, pedig az elején még azt hittem, hogy hagynak álmodozni egy kicsit, de nem. Ami a másik rákfenéje a sorozatnak, az a szereposztás. Ian McShane mint Silas király kiváló választás, a pali minden képernyőn töltött pillanatot ural, lejátszik mindent és mindenkit a képről, mert egy zseni. 

A gond nem vele van, hanem az ellenpontokkal, pontosabban Christopher Egannal, aki pont Dávidot, tehát a második legfontosabb szereplőt alakítja, kábé olyan hitelességgel, mint amilyennel én hoztam Lenint az általános iskolai ünnepségek alatt, márpedig engem akkor még a saját anyám is kiröhögött. A srác egyszerűen súlytalan, nem tud egyetlen mondatot úgy elmondani, hogy az hitelesnek tűnjön, az epizód végefelé a szájába adott monológért pedig nagyon meg kellene verni a forgatókönyvírót.

A király családját alakító színészek enyire nem lógnak ki a sorból, a főgonosz üzletebert alakító Dylan Baker már olyan sokszor volt szemétláda a képernyőn és a moziban, hogy ezt a szerepet a kisujjából kirázza, az Oz után ismét egyházi vezetőt megszemélyesítő Eamonn Walker sem sokat tökölt, hanem előkapta a sittes sorozatban felvett manírjait, összeszorítja a száját és intenzíven néz, innen tudjuk, hogy elszánt és ideges.

Kiváncsi lennék, hogy a forgatókönyvíróknak sikerül-e a biblia történetet végig elmondani, azaz látjuk-e a Dávidot királyként regnálni, de sajnos erre a nézettséget látva nemigen kerül majd sor, legfeljebb akkor, ha már mind a 13 berendelt rész leforgott, és kiadják DVD-n, mert túl hosszú életet nem jósolok a Királyoknak.