Kemény, sőt, kifejezetten súlyos epizóddal zárult le a 3 résszel ezelőtt elkezdett, és egyesek szerint csak fillernek jó történetszál a Világ Egyik Legjobb Sci-Fi Sorozatában, amiről azért a fanyalgók is kénytelenek elismerni, hogy olyan színészi játékot hozott ki két főszereplőből, amiért az Emmy-t a Vakok és Gyengénlátók Világszövetsége is odaadná a színészeknek, de sajnos nem ők döntenek, hanem egy idiótákból álló testület. A kép után spoileresen, két promóval.

Szóval volt nekünk egy lázadásunk, ami onnan indult, hogy a flotta x évnyi tiszta szopás után, amibe belefért egy kisebbfajta szívssal felérő pocolás egy kopár bolygón, a Cylonok előli állandó menekülés, egy vallásos szövegeket követő elnöknő és a flotta elcylonosodása is, szóval mindezek után rátaláltak a Föld nevű bolygóra, ami nem úgy nézett ki, mint aminek beígérték. Se gyorséttermek, se wireless internet, se PL-győztes Liverpool FC, csak pusztulás, meg romok mindenütt - hát még ha tudnák az átlagpógárok, hogy ráadásul ez a Föld a Cylonok bolygója volt. Ha ettől valaki nem kattan be, és veszti el józan ítélőkészségét, akkor semmitől, én a fellelhető összes tudatmódosító szert magamba nyomtam volna, és elkértem volna Dualla pisztolyát.

Volt akinek ez persze lehetőséget biztosított kicsinyes ambíciói kiélésére (Zarek), egy másik (Gaeta) pedig vélt vagy valós sérelmei miatt kiváló alanynak bizonyult az ún. báb szerepére, aki észre sem vette, hogy farkánál fogva rángatják, csak amikor már kurva késő volt. Abban persze egy percig nem kételkedett remélem senki, hogy a lázadás le lesz verve és a főkolomposok elnyerik méltó(?) büntetésüket, és igen, ehhez kellett a lövöldözés meg a szűk folyosókon rohangálás, sőt, még az is, hogy Bill Adama úgy csikorgassa a fogát, hogy az valami eszméletlen, így embert idegesnek én nagyon régen nem láttam már tévében. Ahogy Olmos (aki TÉNYLEG magyar gyökerekkel bír mellesleg) elküldött mindenkit a kurva anyjába és anális aktusra szólította fel őket egy tetszés szerint rendelkezésre álló tárggyal, az állati volt.

Az epizód másik nagy durranása - számomra - Mary McDonnell teljesítménye volt, amikor Zarek közli vele, hogy Billnek annyi, és a nő megrogy egy pillanatra, aztán felébred benne valami egészen ősi, állatias ösztön, és beleüvölti a rádióba, hogy el fogok kapni mindenkit, bazmeg, na az az idei évad egyik csúcspontja volt, a hang, az arckifejezés, a testtartás, mind ott volt a szeren, bravó. Jó, színpadias volt a "Bill Adama és maroknyi hű társa a hajón masírozva maga mellé állítja a legénységet" motívum, én is kényelmetlenül fészkelődtem tőle, de valahogy meg kellett mutatni, hogy az öregben van még annyi, hogy ha csak ránéz egy gépfegyveres kommandósra, az menten lefossa a bokáját, és szépen beáll a sorba, mint egyszeri pólóárus a politikusok közé.

A kifogások, miszerint a Cylonok helyett akár bábukat is használhattak volna az elmúlt három epizódban tejesen jogosak, de ez most itt az emberek közösségének belharca volt, azt kellett megmutatni, hogy ők hogyan birkóznak meg a nem mindennapi sokkal, amit átéltek, ehhez a Cylonoknak max. katalizátor szinten volt közük, aktív részeseinek nem szabadott lenniük - és ez így is volt jó. (És nem, Tigh ezredest és Tyrolt nem tekintem Cylonnak, mert képtelen vagyok rá.) Ami a menten látható két előzetesből kiderül, az, hogy egyrészt jön vissza Mrs. Tigh, másrészt az, hogy Sam halálközeli élménye egy afféle reveláció lehetett számára, mert hogy mindent tud, meg hasonlók, majd ő elmondja az igazat a Földről - szóval most lesz annyi Cylon-heavy momentum az epizódban, amennyit csak el tudunk képzelni.