Kezdjük rögtön egy vicces adattal. Na mi a közös Menő Manóban és Pimpában? A rendező. Ugyanaz a fickó, Osvaldo Cavandoli rendezte mindkét animációs filmet. Ha a stílusban mégis ég és föld a kettő, az amiatt van, mert Pimpa figuráját nem Cavandoli szülte meg és tervezte, hanem Francesco Tullio Altan.

Altan pedig többek között képregényrajzoló volt. Pimpát 1975-ben találta ki, ekkortól jelent meg képregény formában a Corriere dei Piccoliban, amely a Corriere della Sera gyermekeknek szóló melléklete volt. Ha megnézzük Altan egyéb képregényfiguráit, akkor egyértelmű a rokonság a Pimpa szereplőgárdájával, látszik, hogy ugyanaz a kéz dobta föl őket a papírra. Altan egyébként csöcsös nőben is erős volt, mint a legtöbb képregényrajzoló, de ez nem ide tartozik. Az eredeti főcím:

Egy teljes rész az eredeti szériából megtekinthető, ha ide kattintunk. A Pimpa szerintem nem volt túl jó mese, de szervesen hozzátartozott a rencerváltás előtti tévézéshez, mint a horgolt terítő, meg a pásztorlánykás nipp a tévé tetején. A sorozat 1982-ben készült, és első körben 26 részt gyártottak belőle. Később, a nyolcvanas évek végén még visszatértek hozzá, ekkor a főcím is megváltozott, a rendező pedig Enzo D'Alo lett. Íme a második főcím:

Csemegeként pedig egy erotikus Menő Manó epizód. Sexilinea címen készült ilyen felnőtteknek szóló Menő Manó is, pornóra ne számítsunk, csak egy kis célozgatásra, meg rajzolt csöcsökre.