A délelőtti műsor dél körül véget ért, öt órás, kemény, nyomasztó műsorszünet zuhant ránk, durvább, mint egy kéthónapos vasutassztrájk. Illetve a fenét volt ez nyomasztó, lehetett díszíteni a fát, szundítani egyet ebéd után, torkoskodni a bejgliből, a spájzban titokban meghúzni az Éva vermuthot, nyakonverni a fürdőkádban napok óta tartott élő pontyot, és összetörni néhány hópihés karácsonyfadíszt. A 17:08-kor kezdődő Műsorismertetés, a Hírek, majd az ötperces Reklámműsor után a nap legviccesebb címével találkoztunk, amin személy szerint megfeküdtem: Labor a lavórban..., ami kezdő fotósok műsora volt, a karácsonyi utolsó adásból a nagyítás mesterfogásait tanulhattuk meg.

Bartók és Kodály kórusművekkel folytattuk, majd végre egy normális gyerekműsor jött, a Rubinvirág (18:25). Mesejáték volt ez egy orosz mese alapján, még a Babajaga erdejébe is betévedtünk. A stáblistán ismerős nevek: a díszletet Koós Iván tervezte, a korszak neves bábtervezője (egyébként neki köszönhetjük a Mekk mester bábfiguráit is), a jelmezt pedig Bródy Vera tervezte (ő meg a Mazsola és a Futrinka utca bábjainak is mamája). Az Erdő réme pedig Körmendi János volt, de ezt csak a vicc kedvéért emeltük ki, sok jó színész játszott még benne. Még nyomtak gyorsan Esti meseként egy csehszlovák bábfilmet (Éjféli történet volt a címe, ha valaki emlékszik rá, szóljon), Híradó nem is volt, aztán tulajdonképpen a tévé kicsit háttérbe húzta magát. Karácsonyi muzsika szólt (közreműködik a Budapesti Madrigál Kórus), majd 20:30-kor Abody Béla Ruttkay Évával beszélgetett, végül 21:20-tól Ajándékkosár... címen verses összeállítás dünnyögött a kajamaradékok és kiürült borospoharak mögül, Menkó László be is rajzolt a műsorújságba ehhez a műsorhoz egy karikatúrát egy tévé előtt alvó fószerről. 22-kor pedig ki is kapcsolhattuk a dobozt, és megnézhettük, maradt-e Éva vermuth.