Miközben mi a Sztárok a fejükre esteket ekéztük ezerrel, aközben csöndesen meghúzódott egy műsor az ATV-n, amely tényleg Afrikáról, meg úgy általában a harmadik világ gondjairól szól. A Jaksity Kata-féle A világ arcai néha viccesen amatőr műsor, néha viszont kimondottan érdekes, és mivel a jószándékot érezzük rajta, ezért visszafogottan fikázunk, nézzük inkább a dolgok jó oldalát.

Igaz, becsempészték a műsorba a felszínes turisztikai beszámolókat, meg a bahiás szuvenír néprajzot, egyébként az ilyesmik miatt hiszik sokan azt, hogy a harmadik világban kizárólag vidáman mosolygó emberek élnek, akik sárga lepedőbe göngyölve ősi bölcsességeket mondanak egy kolostor kapujában, amúgy meg főállásban vigyorognak a turistákra. Szóval ez a vonal nem maradt ki a műsorból, de ezt ötvözni tudták a szerkesztők a segélyszervezetek beszámolóiból ismert horrorral. Két véglet, a közép meg sajnos valahogy kimaradt, a ruandai mészárlásról szóló blokk után nem sokkal már vidáman ugráló, és a turistákból élő maszájok között vagyunk, akiknél kicsit fölpörgött a történelem kereke, mert már nem vágják le annak a kezét, aki lecsap egy legyet.

A maszájos, meg az orángutános, meg a kefélő oroszlánokról szóló bejátszás nem titkoltan a mindenféle vadregényt nélkülöző, fizetős turistaprogramok, szafárik keretében készült, épphogy a rövidgatyás virsliujjú, dagadt amerikai turisták hasa nem lóg be a képbe. Ezt az egész zsibvásárt nyilván az menti meg, de az nagyon, hogy a gyermekprostitúcióról, a gyermekkatonaságról, az éhínségről, Fair Trade-ről lényegesen több szó esik a műsorban.

Nyilván nem mennek bele mélységekbe, ahhoz kevés a húsz perc, a ruandai mészárlásra alig jutott műsoridő, még azt a leckét se lehetett kötelezően újra átismételni, hogy kik is a tuszik, meg a hutuk, a 'kaját, vagy energiát'-problémakörbe meg épp csak belekóstoltunk. A 'kínaiak Afrikában'-blokk viszont egész alapos volt, habár ez is kicsit rövidre sikerült. Lehet, hogy jobb lenne úgy szerkeszteni, hogy néha egy-egy adás csak egyetlen téma köré épüljön, így több idő jutna a stúdióbeszélgetésekre, amiket a bejátszókkal meg lehetne szakítani időnként, hogy ne legyen annyira egysíkú a dolog.

A műsor ugyanis úgy épül föl, hogy lemegy egy bejátszás - például arról, hogy a kínaiak utakat, miegymást építenek Afrikában -, utána pedig Jaksity Kata szakértőkkel is beszélget. Aztán következő bejátszás más témában, más szakértőkkel. Annak ellenére, hogy Jaksity tíz éve van a képernyőn, mégis néha olyan az érzésünk, mintha nem hivatásos, harcedzett újságíró lenne, hanem csak egy félénk, de lelkes amatőr, de a lényeg, hogy az értékes információk eljutnak a nézőkhöz. A nagy titok az, hogy Jaksity nem dumál közbe fölöslegesen, nem akar főszerepelni, tudja jól, hogy a szakértők olyan szerkezetek, akiket csak be kell pöccinteni, aztán beszélnek akár órákig is. Ráadásul a műsorvezetőnő ahhoz épp eléggé fölkészült, hogy bakik és üresjáratok ne csússzanak a beszélgetésekbe.

A szafari-tudósításokról viszont nem mondható el ugyanez. Az már annak idején, az újságírónő MTV-s műsorában is vicces volt, hogy szeret kicsit Frei Tamás-osan megállni a kamera előtt, mondjuk egy függőhídon, és belemondani a nézők arcába, hogy alattam 40 méteres mélység, ez meg itt egy függőhíd, rajta pedig én magam, de egy-két mondat után Jaksity el is akad, és kiderül, hogy csak annyit akart mondani, hogy "itt állunk". Ráadásul minden ilyen bejelentkezése azzal a felütéssel kezdődik, hogy "itt állunk".

De nézzük el neki, mert a stúdióbeszélgetések és a jószolgálati részek hitelesek. Nagyon erős volt az ugandai lányról készült riport, akit arra kényszerítettek az LRA fegyveresei, hogy ölje meg saját nővérét. A műsor minden negyedik adása ugyanis Gyermekéletek, asszonysorsok címmel egy-egy ilyen ultrakemény sztorit dolgoz fel. Szintén döbbenet volt a kenyai menekülttáborról, meg a szomáliai családról készült film is. Mogadishuból Kenyába eljutni menekültként egy halom gyerekkel több hónapig tartó út. A célállomás pedig sokaknak a kenyai menekülttábor, ahol 210 000-en élnek. (Igen, jól hallották, 210 000-en - mondaná Frei Tamás. De Jaksity szerencsére nem ilyen idióta.)

És ha kicsit béna is, ahogy Jaksity az 'eltévedt angol turistalány a Hősök terén' típusú ruhájában megjelenik a harmadik világban, és fogócskázik az afrikai gyerekekkel, azért ezerszer rokonszenvesebb jelenség, mint szerencsétlen Jakupcsek, aki A világ árváiban pont olyan hiteltelen volt, mint tulajdonképpen mindegyik műsorában. Hazatérve pedig a sminkkészletről rinyált a Szulák-show-ban. A világ arcai az első olyan műsor az ATV-n, amire azt mondjuk, kicsit kipofozva, átfésülve, információkkal jobban megtűzdelve simán mehetne akár egy értelmesebb közszolgálati csatornán is. Ebben a formában viszont inkább laza ismeretterjesztés, szemfelnyitás, de a jobbik fajtából.

Szombatonként 17:25-kor az ATV-n. Videók itt.