Jó nagy fáziskéséssel ugyan, de a brit film- és televíziós rendezők is úgy döntöttek, hogy eleget szopatták őket a stúdiók, innentől kezdve lesz nekik is véd- és dacszövetségük, és ha kikezdenek velük, akkor jön az amcsi módszer, a sztrájk. A folyamat egyébként már két éve elindult, akkor, amikor pár prominens brit rendező egy kocsmában (hol máshol) megalapította a Century Group nevű érdekvédelmi egyesületet, melyből tulajdonképpen a mostanában tető alá hozott szervezet kinőtt.
A Directors UK névre hallgató szakszervezet elnöke Charles Sturridge lett, aki sietett kijelenteni, hogy időszerű volt már ez a lépés, hiszen az ő érdekeiket senki nem védte eddig. Ez persze ebben a formában nem teljesen fedi a valóságot, hiszen a szigetországban is létezett szakszervezet, sőt, egyenesen három is (Directors and Producers Rights Society, Directors Guild of Great Britain, Broadcasting Entertainment Cinematograph and Theater Union), ami a legtöbb probléma forrását okozta. Paul Greengrass (képünkön) szerint eddig a sok bába közt elveszett a gyerek, és a rendezők jogdíjai nem egy esetben elsikkadtak - panaszra pedig hiába mentek az egyik szakszervezethez, az a másik kettőre mutogatott.
A társulás célja elsősorban a rendezők érdekeinek védelme lesz, de olyan hatalomra, mint amerikai társa, a DGA, a brit munkajogi törvényeknek köszönhetően soha nem fognak szert tenni. Amerikában ugyanis az a helyzet, hogy a forgatásokon csak ls kizárólag DGA tagokat alkalmazhatnak rendezőként, ez az, amire a briteknek esélyük sincs, sőt: ha sokat hepciáskodik a kocsmai gittegyletből kialakult szakszervezet, a brit tévék direkt nem fogják alkalmazni a tagjait.
