Nem egészen fél évvel azt követően, hogy véget ért a forgatókönyvírók tévé- és részben a filmipart megbénító sztrájkja, ami becslések szerint 3 milliárd dolláros veszteséget okozott, máris itt a következő munkabeszüntetés: ezúttal a színészek szakszervezete áll egyre közelebb ahhoz, hogy testületileg letegye a lantot. A stúdiók természetesen a színészeket okolják az eredménytelen tárgyalásokért, a szakszervezet a pénzéhes mogulokat, a sárdobálás a legnagyobb szaklapok hasábjain folyik immáron két hónapja, és az is előfordulhat, hogy nyár közepén minden film és tévésorozat forgatása leáll. Ismét.

A kialakult helyzet megértéséhez szükséges tisztázni néhány alapfogalmat. A tárgyalóasztal egyik oldalán a legnagyobb stúdiókat tömörítő AMPTP (Alliance of Motion Picture and Television Producers) ül, a stúdiófőnökök kartellszerű szövetsége, ami meghatározza, hogy ki, mikor, mit forgat, és mennyit kap érte. A másikon a szakszervezet (rögvest kettő is), a főleg színészeket tömörítő SAG (Screen Actors Gulid) és a színészek mellett tévés műsorvezetők, rádióbemondók, zsonglőrök és egyéb előadóművészek érdekeit képviselő AFTRA (American Federation of Television and Radio Artists). A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy jó néhány színész a kisebbik (AFTRA - 80 ezer tag) és a nagyobbik (SAG - 120 ezer tag) szakszervezetnek is fizet tagsági díjat, biztos, ami biztos alapon. A nagy sztárok és az itthon is ismert tévészínészek a SAG tagságához tartoznak, de mostanában egyre többen csatlakoznak kizárólagos alapon a másikhoz (például a Ments meg című sorozatból ismert Denis Leary.)

Amikor a november-február között tobzódó forgatókönyvíró-sztrájk zajlott, a színészek testületileg kiálltak a kollégák mellett, nagy volt az összetartás, amire (így utólag persze okosak vagyunk) a stúdiók jobban is odafigyelhettek volna, mivel az írók által kialkudott feltételek hallatán a SAG vezérkara kerek-perec kijelentette, hogy nekik ennyi nem lesz elég. De miért is kell sztrájkolni? A Hollywoodban bevált gyakorlat szerint a stúdiók nem csupán az egyes írókkal, színészekkel, rendezőkkel, stb. egyeztetnek fizetésügyben, hanem a szakszervezetekkel kötött úgynevezett kollektív szerződés feltételeit is figyelembe veszik, ez határozza meg ugyanis a minimumbéreket, és az egyes médiumok (DVD, tévésorozat, ismétlések, stb.) után járó részesedések mértékét - és pontosan ez az, amiben az álláspontok a lehető legtávolabb vannak egymástól.

Az április 15-én kezdődött egyeztetések során a SAG és az AFTRA először egységes álláspontot képviselve lépett fel a stúdiókkal szemben, és közösen próbáltak jobb feltételeket kicsikarni a szakszervezeti tagok (értsd: előadóművészek) számára. Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a minimálbért (“átlagszínészek” esetében 52 000 dollár évente) megemeljék, a főszerepekért járó minimálbér összege legalább 10 százalékkal magasabb legyen, a DVD-eladásokért, webes tartalmakért, mobiltelefonokon értékesített filmekért, ismétlésekért és külföldi vetítésekért járó részesedések mértéke emelkedjen, valamint azt, hogy a bérek és juttatások az éves inflációt követve növekedjenek.

A stúdiófőnökök álláspontja szerint az egyébként is visszaesést mutató iparban ilyen mértékű (azonnali) emelésre nincs lehetőség, hiszen a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Az is visszatetszést keltett a mogulokban, hogy a forgatókönyvírók (WGA) és a rendezők (DGA) szakszervezete által elfogadott feltételek nem felelnek meg a színészeknek - az egyik, név nélkül nyilatkozó stúdiófőnök szerint, legyen már elég 20 millió dollár George Clooney-nak, és ne szarozzon a DVD-eladásokból neki járó 100 000 dolláron. A proverbiális eb mellesleg pontosan itt van elhantolva: míg az úgynevezett A-listás színészeknek valahol tényleg mindegy, hogy a DVD-k nyereségéből 7 vagy 10 százalékpontnyi jutalékban részesülnek, a nyolcadik alabárdost alakító mellékszereplőnek viszont ez lehet, hogy a havi villanyszámlát jelentheti.

Addig izmoskodott a SAG, a tárgyalásokkal megbízott szakszervezet, míg a stúdiók besokalltak, és kijelentették: így nem lehet érdemben tárgyalni, a színészek jottányit nem engednek álláspontjukból, így május első hetében felfüggesztették a tárgyalásokat. Ezt persze siettek közzétenni a Variety és a Hollywood Reporter ( a szakma két legelismertebb lapja) hasábjain, amitől viszont a SAG kapott agyvérzést, és elkezdődött a mai napig tartó sajtóhadjárat. A mogulok kijelentették, hogy a SAG júliusig ne is számítson arra, hogy folytatják a tárgyalásokat - aztán a jól bevált “oszd meg és uralkodj” elv alapján sunyiban leültek a másik szakszervezettel tárgyalni. Az AFTRA álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy mivel az ő tagságuk nagy részét (színpadi színészek, tévébemondók, stb.) nem nagyon érinti a DVD-eladás és a webes tartalom, így ezekről ők kapásból lemondanak - ezzel infarktusközeli állapotba hozva a SAG teljes tagságát.

A következő menet május 28-án kezdődött, amikor is a SAG is visszaülhetett a tárgyalóasztalhoz, de az AFTRA engedékenysége miatt immáron jóval rosszabb pozícióból indulva, mint áprilisban. Nehéz úgy keménykedni, hogy a másik tárgyalópartner kapásból elfogadja a stúdiók feltételeit, és mivel a két szakszervezet “metszete” 44 000 tagot számlál, a tagság mindkét oldalon egyre nagyobb nyomást fejt ki a tárgyaló delegációkra a megegyezést illetően. Emlékeztetőül csak annyit jegyeznénk meg, hogy a forgatókönyvírók berkein belül ilyen szakadás nem volt tapasztalható, ezért is lehetett eredményes a sztrájk, és csikarhattak ki kedvező feltételeket a stúdiókból. A mogulok természetesen azokat a feltételeket kínálták a SAG-nak, amiket az AFTRA elfogadott, amire a szakszervezet kapásból nemet mondott - és itt tartunk most.

Június 9-én, hétfőn a SAG arra szólította fel tagságát, hogy vonuljanak az utcára, így tiltakozzanak az AFTRA-AMPTP kontraktus ratifikálása ellen. A felvonuláshoz a WGA, az írók szakszervezete is csatlakozott, így hálálva meg a színészek tavalyi szolidaritását. Amíg a két szakszervezet meg nem állapodik valamiféle kompromisszumban, semmi esély arra, hogy a stúdiókkal sikerülhet bármiféle megegyezésre jutni. Ennek közvetlen hatása máris érzékelhető: a jelenleg forgató stábok a június 30-án lejáró kollektív szerződés (és a színész-sztrájk várható kezdete) kifutásáig folyamatosan forgatnak, ez főleg a tévésorozatokat érinti. A filmesek ennél előrébb terveznek, így a tavaszra tervezett munkákat azonnali hatállyal leállították, új filmterveket nem fogadnak el, azaz nagyon úgy tűnik, hogy Hollywoodra hosszú, forró, munkanélküli nyár vár.