18 év és még pár hónap. Kábé ennyi ideig tartana, ha valaki mondjuk beépített klotyóval ellátott űrruhában, infúziós zacsiból csöpögő pörkölttel és sörrel intravénásan táplálva egy ültő helyében szeretné végignézni a Magyar Televízió 160 000 órányi archívumát. Ez 50 év anyaga és nem is teljes, hiszen a Televízió indulásának kezdetekor sok mindent nem is rögzítettek. Az archív hírműsorok, szórakoztató és drámai művek egy részének restaurálása 1996-tól elkezdődött, csakhogy ez ma már nem elegendő, hiszen digitalizálni is kell őket.

Mivel a köztévé semmit, de semmit nem kíván törölni, vagy kiselejtezni az archívumból, ezért gondolom, nem kell külön hangsúlyozni, hogy a munka hatalmas, igazi kásahegy. Először a kiemelt kulturális értéket hordozó anyagokat igyekeznek digitális formátumba átírni, ebből 12 000 órányi már előkészítve várakozik az átalakulásra. Eközben más, dokumentumértékű adások (mint például Híradók, országgyűlési tudósítások) átírása digitális hordozókra már folyik. Fejszámolók gyorsan kiszámolhatják, hogy maradtak még jócskán sorukra várakozó archív anyagok, amelyeket szintén értékességi sorrendben kívánnak digitalizálni a csatorna munkatársai. Erre a nem kis feladatra, vagyis a sorrend, az értékesség meghatározására kért fel segítségül Medveczky Balázs, az MTV alelnöke olyan alkotókat, "akik a Magyar Televízió munkatársaiként kimagasló teljesítményt nyújtottak az elmúlt évtizedekben, és az egyes műfaji területek szakértői".

Bánki Iván, Horváth Ádám, Kígyós Sándor, Lengyelfi Miklós, Módos Péter, Szántó Erika, Szinetár Miklós, Takács Vera, Várbíró Judit és Vitray Tamás a közeljövőben kezdik el a munkát, az Archívum vezetőivel együtt fogják áttekinteni az archív műsorállományt és rendezik sorrendbe az átírandó csomagokat.