James Poniewozik, a Time kritikusa szerint a Lost mégicsak elkerüli az X-akták szindrómát. Miután ugyebár tavaly, a harmadik évad közepén a Lost-rajongók egy része lassúnak és céltalannak titulálta a sorozatot, a producerek nagy lépésre szánták el magukat. Úgy döntöttek a végtelen rétestészta-verzió és a lassú kimúlás helyett előre menekülnek, és hat évadban limitálják a a sorozatot. Ráadásul az utolsó három szezont 16 részesre, tehát a szokásosnál 6-7 epizóddal rövidebbre tervezik (a sztrájk miatt a negyedik évad megrövidült 2 epizóddal, így végül mindkét hátralévő évad 17-17 részes lesz).

Az ABC támogatta az ötletet, annak ellenére, hogy nem nagyon van példa jól futó sorozatok önkéntes halálára. A lépéssel azonban reményeik szerint el tudják kerülni az X-akták szindrómát, vagyis, hogy egy népszerűnek induló sorozat az évek során az egyre nyögvenyelősebb cselekményvezetés és a szép sorban elfogyó szereplőgárda mellett még végtelenül terjengőssé és érdektelenné is váljon.

Az ABC döntésével a Time kritikusa szerint érezhetően felszabadult a Lost a nyomás alól. Már a harmadik évad agyeldobós záróepiódja is ennek szellemében fogant, ami nemcsak meghökkentő volt, de új életet is lehelt a sorozatba. A negyedik évad pedig egyértelműen elnyerte a kritikusok és a rajongók elismerését is. Összességében tehát könnyen lehet, hogy az ABC húzása - mellyel a mennyiség helyett a minőségre szavaznak - pozitívan sül el, és a Lost nem egy jól induló, de lassan punnyadt sorozatként, hanem a remek, dvd-n többször is nézhető korszakos scifi - fantasy- thriller mintapédányaként vonul be a sorozattörténelembe. A Time tehát megfújta a harsonákat és hanyatt dobta magát a Lost előtt, már csak az a kérdés, hogy nem volt-e még túl korai legendásnak nevezni a még be sem fejezett szériát.